Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)
V. A HÁBORÚS MAGYARORSZÁG FŐVÁROSA, A NÉMET MEGSZÁLLÁS ÉS NYILAS RÉMURALOM. FELSZABADULÁS (1941. július—1945. február.)
állottak ki, zsidó személyek ott akartak elrejtőzködni. A hozzánk fordulóknak meghagytuk, hogy nem kockáztathatják a katolicizmust. A városi politika egészen megoldatlan. Szendyt és Felkayt szabadkőműves múltjuk miatt küldték el. 6 Úgy látszik, hogy Bódy és Morvay alpolgármesterek kedve is elment. Beszéltek még Salamon, Némethy, Kovácsházy, Beliczay, sőt Huszty tanácsnok elküldéséről is. Dorogi Farkas Ákossal beszélgetve, kijelentette, hogy nem jön kormánybiztos a főváros élére, ezáltal megmarad a főváros autonómiája. Endre László az autonómia híve. így lesz főpolgármester és lesz polgármester választás is. A városi párttal azonban baj van. A bevonulás előtti hetekben erős mozgolódás történt Donáth György ügyvezető alelnök ellen. A pártértekezleten bizalmat szavaztak Homonnay főpolgármesternek, ennek következtében Donáth beadta lemondását. A pártban 46-an írták alá a belügyminiszterhez tervezett bizalmatlansági felterjesztést, így Donáth nem vezetheti azt a pártot, amely nyilvánvalóan ellene van. A városi párt különben az országos pártnak az ügyvivője, mióta Teleki idejében a Keresztény Községi Pártot megszüntették. 7 Az országos pártnál ugyancsak tisztázatlan a helyzet. Úgy hallottam, hogy Homonnayt és Tasnádi Nagy Andrást azzal bízták meg, hogy a Mép nevében tárgyaljon Imrédyékkel. 8 Vagy egymásba olvadás lehetséges, vagy egy új párt felállítása, amelybe azonban megválogatják a belépőket. Az országos pártügyek elrendezése után kerülhet csak sor a fővárosi pártélet rendezésére. A bombázások lelki hatása rettenetes. 9 Megdöbbentő részletek terjengenék a városban. Csepelen pl. egy 14 esztendős fiút a robbanás felvetett a kéményhez és odaragasztotta. Józsa Árpád is megsebesült a Szent László óvóhelyen. Dr. Ottó pestszenterzsébeti körzeti lelkész édesanyjával együtt elpusztult az óvóhelyen. Pestszenterzsébet, Kispest és a Horthy-telep 10 rettenetes állapotban van. Csepelen elpusztult egy acélüzem, néhány raktár s a posztóüzem. A Margit intézetet és a cisztercitákat körülpontozták a bombák, de semmi bajuk nem lett. A Ranolder intézet körül is hat bomba zuhant le, a Vendel utcában összeomlott ház mentésénél a nővérek hősiesen közreműködtek. Prímási lt. 1944—6647. Tisztázat. 6. Szendy Károly polgármestert a közgyűlés 1944. április 12-én helyezte nyugállományba. Felkay Ferenc a polgármesteri XV. (Ipari és kereskedelmi) üo. vezetője volt. Fia 1944. szept.-ben a fővárosi alkalmazottak köréből ellenállási csoportot szervezett, majd „Magyar Népfront" aláírással röplapot készítettek és terjesztettek. A röpiratban Rákóczi, Kossuth és Petőfi szellemében a nácik elleni harcra, szabotázsra és csatlakozásra szólítják fel a főváros lakosságát. A csoportot a csendőrnyomozók felfedték, tagjait letartóztatták. (Pl. Archívum BM. res. 1944—21— 12825.) 7. Városi és országos párt: a Magyar Élet Pártja fővárosi és országos szervezeteinek korabeli elnevezése. A Keresztény Községi Párt 1939-ben olvadt be a kormánypártba. 8. Imrédy Béla 1940. okt. 5-én jelentette be maga és csoportja kiválását a Kormánypártból. Pártját Magyar Megújulás Pártjának nevezték el s az uralkodó osztályok szélsőjobboldali elemeit tömörítette. 1944. márc. 19-e után készségesen kiszolgálták a német megszállókat. 9. Az első nagyszabású angol—amerikai légitámadás 1944. ápr. 3-án érte a fővárost. A halottak száma 1073, a súlyos sebesülteké 526 volt. A támadások célja a főváros déli kerületeiben, továbbá a Csepelen és Pesterzsébeten levő olajfinomító telepek, repülőgépgyárak és hadiüzemek, valamint pályaudvarok s más közlekedési objektumok elpusztítása volt. Később a főváros, valamint a vidéki ipari városok és közlekedési csomópontok bombázása állandósult. 10. Csepel szigeten a Dunai Repülőgyár lakótelepe (ma: Szigetszentmiklós községhez tartozó terület).
