Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

V. A HÁBORÚS MAGYARORSZÁG FŐVÁROSA, A NÉMET MEGSZÁLLÁS ÉS NYILAS RÉMURALOM. FELSZABADULÁS (1941. július—1945. február.)

az intézkedéseket. Utal arra, hogy ma tél van és felmerülnek a fűtési nehézségek. Ha meg is tennénk a kiürítésre ma már az intézkedéseket, úgy mire megindulnának az intézkedések, maga a kiürítés minimálisan három hetet vagy annál hosszabb időt venne igénybe. Rengeteg részletkérdés merül fel. A miniszterelnök úr

2 itt megjegyzi, hogy ma már meg kell kezdeni értékes irattáraink kitelepítését. A minisztertanács akként határoz, hogy szükségesnek tartja egy kiürítési kormánybiztos kinevezését. Legmegfelelőbbnek tartaná Vörös Géza vezérőrnagynak, a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács vezértitkárának a kinevezését, akinek kiürítési problémák tekintetében van tájékozottsága. A minisztertanács sürgősnek tartaná, ha Vörös Géza vezérőrnagy azonnal hozzálátna a kiürítési javaslatok kidolgozásához és e tekintetben letárgyalná az ezzel kapcsolatos kérdéseket a minisztériumok elnöki osztályai vezetőivel. OL. Mt. jkv. 1944. jan. 25. 248. Belügyminiszteri előterjesztés a minisztertanácshoz az „egyes megyei városoknak és nagyközségeknek Budapest székesfővárossal egyesítéséről" szóló törvényjavaslatról 1944. február 15. A belügyminiszter

1 úr előadja, hogy általánosan ismert az a már régen tartó, természetes folyamat, amely lépésről-lépésre haladva, a székesfőváros közvetlen környékén lévő községeknek és városoknak a székesfővárossal való teljes egységbe foglalását munkálja. A környéki városoknak és községeknek a székesfőváros közlekedési hálózatába való bekapcsolása, az egységes távbeszélő hálózat kiépítése voltak a kezdeti lépések a szorosabb kapcsolat megvalósítása terén. Ide számíthatjuk egyes pestkörnyéki városoknak és községeknek (Újpestnek és Rákospalotának 1889-ben, Pestszenterzsébetnek, Kispestnek és Pestszentlőrincnek 1912-ben, Csepelnek 1916-ban) a fővárosi rendőrség illetékességi területébe való bekapcsolását is. Az 1937. évtől kezdődően azután egyes jogszabályi intézkedések a közigazgatás bizonyos szektoraiban már mintegy tervszerűen és céltudatosan egységbe foglalták a székesfővárost a környékén elterülő és vele területileg összefüggő községekkel és városokkal. A legnagyobb jelentőségű lépés e téren a városrendezésről szóló 1937:VI. törvénycikknek az a rendelkezése volt, amely a másodfokú építésügyi hatósági jogkör és az ú.n. városrendezésre vonatkozó szabályok szempontjából egyesítette Budapest székesfővárost és ú.n. környékét. 2. Kállay Miklós. 1. Keresztes-Fischer Ferenc.