Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

V. A HÁBORÚS MAGYARORSZÁG FŐVÁROSA, A NÉMET MEGSZÁLLÁS ÉS NYILAS RÉMURALOM. FELSZABADULÁS (1941. július—1945. február.)

Budapest hivatalosan is egészen rövid időn belül megvalósulhat és ezért fel kell rá készülnünk pártszervezeti téren is. Részletesen ismertette a Nagy-Budapestre vonatkozó területi terveket. A tervek azt jelentik a gyakorlatban, hogy Nagy-Budapest megteremtésével Pest-megye területének 3 és fél százalékát lakosságának 33 százalékát, adóbevételének pedig 44 százalékát veszíti el. Ez a magyarázata annak, hogy Endre László annyira tiltakozik Nagy-Budapest ellen. Tisztelt Elvtársak! A községi frakció az elmúlt két esztendő' alatt igyekezett mindent elkövetni a főváros dolgozóinak érdekében és nem rajta múlott, ha ez az igyekezet aránylag kevés sikerrel járt. Reméljük, hogy a jövőben jobb jelentést tudunk majd adni. Pl. Archívum 658 f. 8/11. őe. Tisztázat. 247. Minisztertanácsi határozat Budapest kiürítésének előkészítéséről 1944. január 25. A belügyminiszter úr

1 tájékoztatja a minisztertanácsot Budapest székesfőváros kiürítésének tervezetéről. Elvileg leghelyesebbnek tartaná egy kiürítési kormánybiztosság megszervezését, akinek feladata volna a légibombázások veszélyének következtében a székesfőváros kiürítésének megszervezése és végrehajtása. Gondosan és precízen kell mindent előkészíteni. Szófia légibombázásánál az történt, hogy az előkészítés stádiumában volt csak a bolgár főváros kiürítésének kérdése és így a bombázásnál fejetlenség uralkodott és a vezetés kiesett a kormány kezéből. A kormánybiztos feladata lesz előre kijelölni a vidéki helyeket, ahova a minisztériumok és a közhatóságok egyes részei kivonulnának a fővárosból. Meg kell állapítani azt, hogy melyek azon hivatalok, azok a hatóságok és tisztviselők, akiknek feltétlenül itt kell maradniok. Itt kell továbbá maradni a katonaság egy részének és a közbiztonsági szerveknek, tehát a csendőrségnek, a rendőrségnek és a kisegítő karhatalmi alakulatoknak. Továbbá a hivatalos légoltalmi szerveknek. Meg kell állapítani azt, hogy kiknek kell már most előre vidékre kimenniök és kik azok, akiknek kitelepítése csak akkor történnék meg, amikor a bombázások kezdetüket veszik. Itt kell továbbá maradniok orvosoknak, gyógyszerészek egy részének, a közellátás szempontjából kijelölt kereskedőknek és természetesen a házfelügyelőknek. Budapesten el van terjedve a közvéleményben az a tudat, hogy Budapest nem lesz bombázva. Döntést kér arra nézve, hogy legyen-e kormánybiztos és az kinek legyen alárendelve. Másodszor arra nézve, hogy már bombázások megkezdése előtt, vagy csak az első bombázások megtörténte után történjék a kiürítés és kik legyenek azok, akik feltétlenül itt kell hogy maradjanak és viszont kik legyenek és milyen intézmények legyenek azok, akiknek kitelepítése kívánatos. A legnagyobb óvatossággal kell tehát megtenni 1. Keresztes-Fischer Ferenc.