Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

V. A HÁBORÚS MAGYARORSZÁG FŐVÁROSA, A NÉMET MEGSZÁLLÁS ÉS NYILAS RÉMURALOM. FELSZABADULÁS (1941. július—1945. február.)

napok küzdő mártírjait, a szenvedő apró magyarokat, akiknek még kicsiny életéből tevődik össze majdan a jövendő. A magyar asszonyok és leányok ismerik és felmérik az állam jelenlegi nehéz helyzetét is, de ők látják azt a 100 és 100 otthont, ahol az állam által nyújtott segítség jóformán még arra sem elég, hogy az élelmiszerjegyeket beváltsák. Tudjuk, hogy a nemzetvédelmi és propaganda minisztérium vezetője

2 a kereskedelmi és ipari alkalmazottak hadi segélyét 130, illetve 90 pengőre emelte fel. Tudjuk, hogy egy nagy közeli államkölcsön kibocsátása fogja igénybevenni a nemzet erejét, mégis a magyar asszonyok egész meggyőződésével és segíteni akarásával folyamodunk a kormányzathoz a rendeletért, mely a szükséges létminimumot és gyermekpótlékot a valóságos gazdasági helyzetnek megfelelően állapítsa meg. Ne lehessen 100 pengőn aluli segély és 20 pengőn aluli gyermekpótlék. Ha pedig az árak emelkednének, ahány %-kal emelkedik a megélhetési index, ugyanannyival emelkedjék a hadisegély is. Főp. 1942—851. Másolat. 242. Szendy Károly polgármester felterjesztése a belügyminiszterhez a lakásínség növekedéséről 1942. október 20. A székesfővároshoz lakásért folyamodóknak egyre növekvő száma, közülük a kilakoltatott, hajléktalan s egyéb, valóban szorult helyzetben levő családoknak egyre nagyobb aránya s a székesfőváros hivatalaiban a lakásügyekben eljáró feleknek mind türelmetlenebbé váló hangulata ijesztő képét tükrözik a székesfővárosi lakásínségnek. Az ebben az évben felépült, illetőleg részben még befejezés előtt álló mintegy 650 székesfővárosi kislakásra összesen körülbelül 15 000 kérvényt adtak be. Ezek között az igénylők között pedig mintegy 9000 olyan többgyermekes család van, akiknek kérelme feltétlenül indokolt és teljesítésre szorul. Köztudomású, hogy a lakásínség elsősorban a többgyermekes családokat sújtja és számos gyermek nevelődik albérletek közt hányódva, tömegszállásokon, elkeseredett családi légkörben, aminek hatása a felnövő nemzedékre később súlyos hátrányként fog mutatkozni. Szemmellátható azonban a lakásínségnek a családalapítások számára s a szaporodásra gyakorolt kedvezőtlen és utólag helyre nem hozható káros befolyása is. Mégis a lakásínségnek pillanatnyilag a legsúlyosabb következménye az a kétségbeesett hangulat, ami a rossz lakásviszonyok között élő, s még inkább a hajléktalan hadbavonultakat, illetőleg azok családtagjait eltölti. A legszélesebb néprétegek körében ma már mindenütt gyökeret vert az a felfogás, 2. Antal István.