Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

V. A HÁBORÚS MAGYARORSZÁG FŐVÁROSA, A NÉMET MEGSZÁLLÁS ÉS NYILAS RÉMURALOM. FELSZABADULÁS (1941. július—1945. február.)

(Egy hang a szélsőbaloldalon: Itt csinálták meg a pártot!) Több oldalról vezettek ide a szálak és itt Budapesten ezek a szálak csodálatosképpen mindenkor mind megszakadtak. A hivatalos álláspont az volt: nevetséges rémlátás kommunista mozgalomról beszélni, hol vagyunk már attól, ilyen nincs Magyarországon! (Vájna Gábor: Erdélyben 1200 embert fogtak el!) 1939. óta különösen megélénkültek a kommunista mozgalmak. Ma már köztudomású, hogy Budapesten igen nagyarányú kommunista nyomozás folyik. Február havában ugyanis történetesen röpcédulák jelentek meg Budapesten, nem is egyféle, hanem egymás után háromféle kommunista röpcédulák, s erre már nem lehetett az illetékeseknek azt mondani, hogy Budapesten nincs kommunista szervezkedés. Ennek folyományakép erélyes nyomozást folytattak le és ma már, amint beszélik, nem tudom, hogy túlzottak, többszáz őrizetbe vett kommunistáról van szó. Egy ilyen kommunista nyomozás természetesen tényleg sokáig tart, merthiszen annyira jól konspirálnak

1 és annyira nehéz az összefüggést megtalálni, hogy nem lehet a dolgot 24 órás határidőre elintézni. Mondom, tényleg sokáig tartó nyomozásról van szó. Az is köztudomású, hogy egyes szociáldemokrata vezérférfiakat letartóztattak, állítólag beigazolódott a bűnösségük és mégis napokon belül szabadlábra helyezték őket. Most megint jön a suttogó propaganda, hogy mindez pedig tendenciával történt, mert olyan magasabb szempontok teszik szükségessé, hogy a kommunista szervezkedésben résztvett vezető egyéneket szabadlábra helyezzék, hogy kénytelenek voltak szabadlábra helyezni őket, holott nem kétséges, hogy ezek ellen marasztaló ítéletet fognak hozni. (Vájna Gábor: Szakasits Árpádot szabadlábra helyezték és a többit is!) Amikor már a nyomozás előrehaladt, érdekes megállapítani, hogy a kommunista szervezkedés bizonyos pártokban helyezkedett el. Ez természetes, mert hiszen föld alatt, keretek nélkül ma már nem lehet szervezkedni. Hogy melyik pártban helyezkedett el ez a szervezkedés, arra a szociáldemokrata párt maga adja meg a választ. KN. 1939—1944. XIV. K. 56—58. o. 1. 1942 áprilisában a magyar 2. hadsereg frontra indításával egyidejűleg az uralkodó körök általános támadást indítottak a munkásmozgalom balszárnya ellen. A kb. két és fél hónapon át tartó rendőri hajsza célja a Kommunista Párt megsemmisítése, a szimpatizánsok megfélemlítése. Mintegy 600 személyt fogtak el. Letartóztatták Rózsa Ferencet, a KB tagját, a Szabad Nép szerkesztőjét és halálra kínozták. Elfogták Schönherz Zoltánt a KB egy másik tagját is, akit a hadbíróság halálra ítélt.