Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

IV. BUDAPEST A GAZDASÁGI VÁLSÁGOT KÖVETŐ ÁTMENETI FELLENDÜLÉS, A JOBBOLDAL ELŐRETÖRÉSE ÉS AZ ÜJ HÁBORÚRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS IDŐSZAKÁBAN (1934. június—1941. április.)

A jegyrendszer és a hústalan napok bevezetésének kihatásait ismerteti a képviselőházban Kéthly Anna 1941. április 2. Néhány hónappal ezelőtt elrendelték a hústalan napokat. Ennek megvolt a maga gazdasági jelentősége és indokoltsága. A hústalan napok rendszere azonban azt hozta magával — elsősorban a városban —•, hogy azok a húsféleségek, a belsőség, a máj, a pacal, a fej- és lábhús és a juhhús, amelyek elsősorban a szegény ember étlapján fordultak elő, teljesen eltűntek a piacról, mert ezeket a vendéglők felszívják a maguk hústalan étlapja számára. Ezeket a szegény asszony nem tudja tojással, sajttal, tejfellel, hüvelyesekkel pótolni, már csak azért sem, mert ezek az élelmiszerek is olyan drágák, hogy nem egyenlő az áruk azoknak a cikkeknek az árával, amelyek­hez az emberek nem tudnak hozzájutni. Általában azok a cikkek, amelyek jegy nélkül kaphatók, közvetve és közvetlenül megdrágultak. A jegyrendszerre való áttérésnek azonban ezenkívül még egyéb hátrányai is jelentkeztek. Mielőtt erről beszélnék, csak egy mondattal akarom megkérdezni, 3. A többségi párt elnevezés alatt az 1939. febr. 28-án egyesült városházi kormánypárt és — Wolff Károly halála (1936) után erősen visszaesett — Keresztény Községi Párt által alkotott párttömböt értették. 4. A Rassay Károly vezette, 1935-ben Egyesült Polgári Ellenzék néven létrejött pártalakulat, melyet röviden a párt vezetőjéről Rassay-pártnak neveztek. 5. 1934. dec. 5-én, Gömbös miniszterelnök felkérésére Zsitvay Tibor vette át a városházi kormánypárt vezetését Kozma Jenő helyett, akit liberális nézetet, kapcsolatai, de telekügyletei miatt is háttérbe szorítottak. Zsitvay 1938. nov. 22-én Imrédy miniszterelnök politikájával való szembekerülése miatt, 63 más NEP-képviselővel együtt kilépett a kormánypártból és nov. 23-án a parlamentben bizal­matlanságot szavazott a kormánynak. A szavazás aránya — az ellenzéki szavazatokkal együtt — 115 : 94 volt. Horthy kormányzó azonban — mintegy jelképezve, hogy az ellenforradalmi kor­szakban az országgyűlés mennyire nem hatalmi politikát befolyásoló tényező — nem fogadta el Imrédy lemondását. Az ún. disszidensek jórésze Horthy e döntése nyomán visszament a kormány­pártba. A disszidens képviselők közül azok, akik fővárosi törvényhatósági bizottsági tagok is voltak, nov. 23-án megalakították a Fővárosi Nemzeti Pártot, melynek elnöke Zsitvay Tibor lett, tagjainak száma 18 fő volt. E párt a kormánypártból kilépett képviselők által alakított Keresztény Nemzeti Függetlenségi Párt fővárosi tagozataként működött s az elnevezést is átvette. Az 1939. májusi országgyűlési választásokon e párt elbukott s véglegesen eltűnt. Vezér­egyéniségei: Zsitvay, Usetty, Kozma Jenő, Terbócz Budapesten sem tudtak mandátumhoz jutni. A párt budapesti tagozata a törvényhatósági bizottságban helyet foglaló tagjai révén tovább vegetált, bár létszáma egyharmaddal csökkent. A közgyűlési vitákban mint polgármestert támogató csoport lépett fel. 1942-ben Homonnay Tivadar főpolgármesteri kinevezése után szerepe — a Kállay-kormány hintapolitikájának időszakában — némileg nőtt, de az oiszág német megszállását követően megszűnt működése. 6. A 25 bizottság közül, melyeket a közgyűlés választott, a legjelentősebb a pénzügyi szak­bizottság volt, ahol a pártok vezetői foglaltak helyet s ahol az összes fontos kérdés először jelent­kezett, mivel az ügyek pénzügyi vonatkozásainak tisztázása, a tervek realitásának elbírálása itt történt, mintegy előfeltételeként bármiféle elhatározásnak.

Next

/
Thumbnails
Contents