Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

I. BUDAPEST A FEHÉRTERROR, AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER BERENDEZKEDÉSE ÉS A KERESZTÉNY KÖZSÉGI (WOLFF) PÁRT VÁROSHÁZI EGYEDURALMA IDŐSZAKÁBAN (1919. augusztus—1925. május.)

bekapcsolódást. Mintha ezt a polgárság is átérezné és tudatosan vagy öntudatlanul ennek az érzésnek a hatása alatt cselekedne. Mert, hogy ez a föltűnő tartózkodás a szavazástól nem véletlen és nem egyszerű közömbösség, azt minden józaneszű ember kénytelen átérezni és megérteni. Van ebben a tartózkodásban valami a néma tiltakozásból, a tisztább után való vágyból, a jelennel szemben való bizalmatlanságból és a jövőre való komoly figyelmeztetésből. Budapest lakossága sokkal mély érzelműbb, sokkal öntudatosabb, hogysem megtéveszteni engedje magát jelszavakkal. Ennek a városnak a jövője sokkal nagyobb fontosságú a háború utáni Magyarországra nézve, hogysem ezt a jövőt kockáztatni lehessen frázisokért, hangzatos, üres jelszavakért. Ennek a nagyfontosságú szempontnak az átérzése tartotta vissza a választók tömegeit a szavazástól és mert máskép nem lehetett, úgy adtak kifejezést fölfogásuknak. Ennek az új városi képviseletnek nagyon sokat, nagyon hasznos munkát kell végeznie, hogy elhárítsa magától Budapest lakossága többségének bizalmatlanságát, amely a szavazás eredményében már előlegezve van számára. Legyen ez a választás hasznos tanulság mindenki számára, akinek az ország újraépítése komolyan a szívén fekszik. Az egységet, az összeolvadást, az összefogást nem prédikálni kell, de megteremteni az előfeltételeit abban, hogy itt európai állapotok legyenek és azt a nép érezhesse is a mindennapi élet levegőjében. Ma még nem jutottunk el idáig — ez a tanulsága a budapesti választásoknak. A községi választás tanulságai — Népszava 1920. július 14. 24. A Budapesti Hírlap beszámolója a törvényhatósági választásokról 1920. július 15. A vasárnap és hétfőn megejtett községi választások eredménye ma már teljesen tisztán áll előttünk. Az I. IX. és X. kerületekben érvényesült a keresztény pártok és az úgynevezett liberálisok paktuma. Ezekben a kerületekben egyhangú választás volt, amely szerint mind a három kerületet 24—24 keresztény egyesüléspárti bizottsági tag fogja képviselni. A többi kerületekben az eredmény a következő: A II. kerületben a keresztény nemzeti egyesülés pártját 7, a keresztény községi pártot 11 és a független szabadelvű községi pártot 6 tag képviseli. A III. kerületben a keresztény nemzeti egyesülés pártját 16, az egyesült községi pártot 8 tag képviseli. A IV. kerületben a keresztény nemzeti városi pártot 16 tag, a belvárosi polgári nemzeti pártot 8 tag képviseli. Az V. kerületben az egyesült keresztény városi és nemzeti polgári pártot 14 tag, a független községi demokrata pártot 10 tag képviseli. A VI. kerületben a nemzeti demokrata polgári pártot 16 tag, a keresztény nemzeti egyesülés pártját 8 tag képviseli. A VII. kerületben az egyesült községi pártot 14, a VII. kerületi Friedrich-pártot pedig 10 tag képviseli, végül a VIII. kerületben