Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

IV. BUDAPEST A GAZDASÁGI VÁLSÁGOT KÖVETŐ ÁTMENETI FELLENDÜLÉS, A JOBBOLDAL ELŐRETÖRÉSE ÉS AZ ÜJ HÁBORÚRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS IDŐSZAKÁBAN (1934. június—1941. április.)

jelentse be. Felhívja a párt összes híveit is, hogy a Magyar Élet Mozgalomhoz a maguk részéről is mieló'bb csatlakozzanak. Néhány felszólalás után a párt lelkesedéssel és egyhangúlag elfogadta az elnöki tanács előterjesztését.

2 A Keresztény Községi Párt egyhangú lelkesedéssel csatlakozott a Magyar Élet Mozgalomhoz. Nemzeti Újság. 1939. febr. 1. 217. Részletek a nyilaspárt földalatti szervezkedéséről és terrorakcióiról Keresztes-Fischer belügyminiszter rendeletéből 1939. február 2. — A rendőrhatóságok nyomozása megállapította, hogy a „Magyar Nemzeti Szocialista Párt — Hungarista Mozgalom Fekete Frontja elnevezés alatt a pártban titkos alakulat létesült, amelynek tagjait nem nevükkel, hanem számokkal jelölték meg, s amely szervezetnek célja karhatalmi szolgálat ellátása, nyomozati cselekmények foganatosítása és terrorcselekmények elkövetése volt. Megállapítást nyert az is, hogy a nevezett párt „Országos Pártrend és Pártvédelmi Osztály" elnevezés alatt az egész ország területére kiterjedő olyan szervezetet létesített, amely a párt által kiadott parancsok ellenőrzését, a párt uralomra jutása esetén kimondottan állami feladatkörök ellátását és a nemzeti szocialista célkitűzések erőszakos úton való megvalósítását célozta. Ennek a szervezetnek a tagjait árulás esetén halállal fenyegették meg és olyan ünnepélyes ígéretre kötelezték, amely az 1938 :XVII. t.c. 1. §.-a második bekezdésével

1 homlokegyenest ellenkezik. Megállapítást nyert, hogy a „Magyar Nemzeti Szocialista Párt—Hungarista Mozgalom" tagjai a jogerősen elítélt Szálasi Ferencet nemcsak vezérüknek vallják, hanem a 9323-as számot — Szálasi fegyintézeti törzskönyvi számát — feltüntető plakettet hordanak, — a 34.00/1938. M.E. sz. rendelet

2 következtében pártjukból 2. Az egyesülési folyamat befejezéseképen — már Teleki Pál kormányalakítását követően — febr. 28-án Csilléry András öt képviselőtársával belépett a NEP-be. Március 7-én pedig egyesült a kormánypárt városházi csoportja a Keresztény Községi Párttal s megalakult az új fővárosi kormányzó — többségi — párt: a Magyar Élet Keresztény Községi Pártja. 1. Az idézett törvénycikk az egyesülési szabadsággal elkövetett visszaélések meggátlásáról intézkedett. Az 1. § második bekezdése szerint tilos a párthoz vagy egyesülethez tartozás feltételeként esküt, fogadalmat, vagy bármiféle más ünnepélyes ígéretet a tagoktól megkívánni. A 3. § szerint a belügyminiszter a titkos egyesületeket feloszlathatja. E címen Keresztes-Fischer Ferenc feloszlatta a Szálasi-féle nyilaspártot, de néhány héten belül új elnevezés alatt ismét engedélyezni kényszerültek működését. Az országban létező egyéb nyilas pártokra a fcloszlatási rendelet nem vonatkozott. 2. A köztisztviselők politikai pártokhoz való tartozását, tagságát és párttevékenységét tiltó kormányrendelet, mely a nyilaspártokra és a szociáldemokrata pártra vonatkozott. A kormánypárthoz való tartozási tevékenység természetesen nemcsak engedélyezett, hanem egyenesen kívánatos volt. 1940. szept.-ben Teleki miniszterelnök visszavonta e rendeletet, ami elősegítette a nyilaspárt térhódítását.