Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)
IV. BUDAPEST A GAZDASÁGI VÁLSÁGOT KÖVETŐ ÁTMENETI FELLENDÜLÉS, A JOBBOLDAL ELŐRETÖRÉSE ÉS AZ ÜJ HÁBORÚRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS IDŐSZAKÁBAN (1934. június—1941. április.)
A természet nagyszerű adottságokkal ajándékozta meg fővárosunkat, nagyszerűt lehetett volna alkotni és mégis, összehasonlítva más, nagy világvárosokkal, annyi hibát, annyi félszegséget, annyi tervszerűtlenséget látunk itt, hogy az egyáltalában nem dicséri a Közmunkatanácsot. A legszebb épületek közül egy csomót eldugtak, a Bazilikát falak közé építették bele, az Operát eldugták bérházak falai közé, alig lehet megközelíteni, a Zenepalotát és a hasonlóan szépen megtervezett és nagy pénzekért megépített épületeket eldugdosták, ahelyett, hogy szabad térre tették volna őket, hogy elérhetőbbé, megközelíthetőbbé tették volna őket. (Kéthly Anna: Az Erzsébet-hidat nekivezették a hegynek!) Ha nézzük a Duna-szabályozást, a Duna-partot, egészen lehetetlen az, amit a Közmunkatanács csinált, bár nem tudom, hogy ő csinálta-e, de hiszen ez volt az indító oka annak, hogy életrehívták. A Duna két partja, amely természeti szépségekkel van tele, éktelen; nem akarom azt a csúnya és inparlamentáris szót használni, hogy pocsék, mert ezt is mondhatnám, de mindenesetre éktelen s a külső Lipótvárosnak és a Ferencvárosnak egyáltalában nincs szabad Dunapartja. Ezek a kerületek már esztendők, sőt évtizedek óta küzdenek azért, hogy megkapják a szabad Dunapartot, amely lehetővé teszi, hogy levegővel, kikötőkkel, sétányokkal és egyebekkel láttassák el, amire egy ilyen vízpart alkalmas. És mit látunk a Dunaparton? A Dunapart nagy része, leszámítva a kis belső városrészt, ahol a korzó terül el néhány szállodával és kávéházzal, — az is rossz és rendezetlen — egészen élvezhetetlen és elfogadhatatlan. Széncsúzdák, teherpályaudvarok és közraktárak éktelenítik el a Duna balpartját a pesti részen és hogy a budai rész mit mutat, azt hiszem, mindenki tudja, arról nem kell sokat beszélni. Nem kell tehát, ezt a régi és elavult Közmunkatanácsot olyannak elfogadni, mint amely egy törvény szakaszai közt megfelelhet a maga hivatásának, hanem ismétlem és hangsúlyozom, legelső kötelesség volna a Közmunkatanácsot megszüntetni s helyette egy középítést irányító szervet létrehozni, a mai idők szellemében, hogy az valóban megfeleljen annak a kötelességnek és hivatásnak amelyre szánták. Nincsenek kihasználva sem Budapesten, sem máshol azok a nagyarányú gyógy lehetőségek, amelyek Csonka-Magyarországon is megvannak. Beszélnek Budapest fürdővárosról, milliószámra bocsátják ki a különböző brosúrákat, próbálnák elfogadtatni a világgal Budapestet, mint fürdővárost, aminek a lehetőségei valóban megvannak. Lehetnek itt komoly és igazi fürdővárost létesíteni, ha megfelelő anyagi készültséggel, megfelelő technikai felszereléssel, általában megfelelő készültséggel próbálnák ezt a kérdést megoldani. Nagyon büszkék vagyunk fővárosunkra és valóban lehetünk is büszkék, mert gyönyörű szép fekvése van és vannak szép institúciói, 4 különösen amióta ott bent a törvényhatóságban vannak önzetlen mozgató erők, vagy egy szociáldemokrata frakció, amely minden melléktekintet nélkül felveti a problémákat és szorgalmazza a problémák megoldását, hanem mégis az a helyzet, hogy egy világváros, ha a természet egy kissé pajzánkodik napokra, sőt hetekre sártengerbe fullad bele. Ezért már szégyenkeznünk kell, hogy Budapesten, amely többszáz-milliós költségvetéssel dolgozik, ha több hó esik le, mint amennyire az a t. ügyosztály gondolt, az őszi hónapokban egyik járdáról a másikra átmenni nem lehet és akárcsak Budafokon, vagy akár4. Intézményei.
