Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

IV. BUDAPEST A GAZDASÁGI VÁLSÁGOT KÖVETŐ ÁTMENETI FELLENDÜLÉS, A JOBBOLDAL ELŐRETÖRÉSE ÉS AZ ÜJ HÁBORÚRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS IDŐSZAKÁBAN (1934. június—1941. április.)

melyik pestkörnyéki városban és faluban, ugrándoznak az emberek egyik járdáról a másikra, a járdáról a villamosra mint a szöcskék. Szökdécselni kell Budapesten ma, ha az ember bokáig érő sárban netalán száraz lábbal akar átjutni egyik helyről a másikra, ami azonban a legritkábban sikerül. (Fricke Valér: Soha!! — Derültség.) Ez nemcsak rendészeti, szépítészeti, építészeti kérdés, de egészségügyi kérdés is. (Kéthly Anna: Keressenek az orvosok is a lábtöréseken!) Azt is tudni kell, hogy Budapest milliónyi lakosa közül bizony nagyon sok van, akinek nincs egésztalpú cipője és így bukdácsol bokáig érő sárban. Ennek ára az ő részéről nagyon sokszor egy kis náthaláz. Pestszentlőrinc most alakul át megyei várossá. Pestlőrinc Kispesttel össze van nőve, a kettő egy város is lehetne és voltak is tárgyalások arra nézve, hogy ezt a két várost összekapcsolják, a helyi riválisok azonban ezt elgáncsolták, nem tudtak talán megállapodni, hogy a különböző állásokat, mely községbeli családok foglalják el. Denikve

5 az egyesítésből nem lett semmi, Pestszentlőrinc önállósította magát, nagyközségből megyei várossá lett.

0 A városnak 37 000 lakosa van, akik közül a községi választók száma 3945, ami páratlanul alacsony arányszám. Az egész világon, ahol parlamentarizmus van, nincsen 10%-os arányszám, illetőleg valamivel több, 10,5 itt az arányszám. De Pestszentlőrincen és a magyar városok és falvak legnagyobb részében ez az arányszám, 37 000 lakos közül 3945 a választók száma. Leszavazott a választók közül a legutóbbi választáson 2113 választó, ebből a Nep.-re

7 szavazott 1200, tehát kétségtelenül többség, de 37 000 lakos nevében 1200 választó megbízásából ül együtt egy képviselőtestület, amely az ügyeket viszi, kérdésekben dönt, a várost reprezentálja, az egész város nevében beszél és tevékenykedik. Ez lehetetlen állapot, ezt így fenntartani nem lehet. Legutóbb Pest vármegye közgyűlésén indítványt nyújtottak be, amely úgy szólt, hogy (olvassa): „írjon fel a vármegye közönsége a kormányhoz, hogy az országos választói jog törvényes rendezésével egyidőben, esetleg együtt szabályozza demokratikus módon a városok és községek választójogát is, titkos szavazással és a tiszta választás biztosításával." Nem tudom, beérkezett-e már ez a felirat, de majd be fog érkezni, annak idején majd tárgyalni fogjuk és a képviselőház többsége remélhetőleg nem fog elzárkózni az elől, hogy ez megtörténjék. Budapesttől félórányira, de már Budapest közvetlen környékén is kezdődik a kulturálatlanság és Budapesttől félórányira már körülbelül úgy érezhetjük magunkat, mintha a legszélsőbb végeken járnánk. Tessék csak megfigyelni. Közvetlenül Budapesthez valósággal hozzátapad egész csomó megyei város: Újpest, Rákospalota, Kispest, Pestszentlőrinc, Pestszenterzsébet, Budafok, azután távolabb Szentendre és Vác. Még a legtávolabbi sincs 30 kilométernyire Budapesttől, de az ember ott mégis olyan messze van a fővárostól, mint akármelyik határszélen. Nagyszámú népes nagyközség társul ezekhez a megyei városokhoz — többek között Csepel — és a főváros ezt a területet, amelyen 300 000 dolgos magyar munkás és polgár él, teljesen kirekeszti a kultúrából és mostoha gyermekként kezeli. 5. Végül ís. 6. Pestszentlőrinc Kispest pusztájából lett nagyközség 1909-ben, s ez maradt 1935. dec. 31-ig. 1936. jan. 1-től önálló megyei város. 7. Nemzeti Egység Pártja, a kormánypárt. 27* 419