Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

IV. BUDAPEST A GAZDASÁGI VÁLSÁGOT KÖVETŐ ÁTMENETI FELLENDÜLÉS, A JOBBOLDAL ELŐRETÖRÉSE ÉS AZ ÜJ HÁBORÚRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS IDŐSZAKÁBAN (1934. június—1941. április.)

kölcsönző fordult meg a budapesti könyvtárakban, mint az előző év első hét hónapjában. Említésreméltó, hogy a főváros által fenntartott fővárosi nyilvános könyvtár forgalmában az átlagosnál jelentékenyebb, közel 13%-os emelkedés mutatkozik, az olvasók és kölcsönzők együttes száma tekintetében. A székesfőváros gazdasági helyzetének rövid vázlata után nem tartjuk érdektelennek — hacsak főbb vonásaiban is — a népmozgalmi adatok alakulásának szemléltetését. Tesszük ezt annál is inkább, mert köztudomású, hogy a lakosság népmozgalmi adatainak javulása szerves összefüggésbe hozható a gazdasági viszonyok alakulásával. A rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján kitűnik, hogy a folyó év első hét hónapjában a fővárosi anyakönyvvezetők előtt 6780 házasságot kötöttek, tehát közel 6%-kal többet, mint az előző esztendő ugyanezen szakában. Jelentősen emelkedett az élveszületések száma is. Az 1936. évben július hó végéig 9762 élveszületés jegyeztetett be, a múlt esztendő ugyanezen szakában történt 9341 élveszületéssel szemben. Az emelkedés tehát 4,5%. A születések számának növekedésével szemben örvendetes tényként állapítható meg a halálozások számának csökkenése. A folyó évben a már rendelkezésre álló első hét hónapi adatok 8982 halálesetet tartanak nyilván, míg a múlt esztendő ugyanezen szakában 9292 haláleset fordult elő a székesfőváros területén. De nemcsak a halálozások számának állandó csökkenéséből lehet következtetni a főváros közegészségügyének javulására, hanem a statisztikai adatokból megállapítható az az örvendetes tény, hogy a legtöbb áldozatot követelő népbetegség, a tuberkulózis pusztítása is állandó visszaesést mutat. Budapest gazdasági helyzetének biztató alakulásából, melyet a fentiekben néhány kiragadott adattal vázoltunk, reményt merítettünk arra nézve, hogy a főváros polgársága az elmúlt nehéz idők után jobb napoknak néz elébe. Gy. Stat. Hiv. 1936—1022. Másolat. 195. Propper Sándor felszólalása a városrendezési törvényjavaslat

1 országgyűlési tárgyalásán a Fővárosi Közmunkák Tanácsa tevékenységéről és hatáskörének kiterjesztéséről, valamint a peremvárosok fejlődését gátló okokról 1937. február 5. Egységes városrendezésre — hangsúlyozom — szükség van, de a centrális hatalom birtokállományának további növelése az én szerény felfogásom szerint nemcsak felesleges, de hovatovább veszélyessé is válhat a közérdek szempontjából. Én a javaslatot természetesen áttanulmányoztam és az a vélemény alakult ki bennem, hogy ez a javaslat inkább az utóbbi célt szolgálja, mint az előbbit, inkább a kormány hatalmi birtokállományának növelés lesz a javaslat eredménye, mint 1. A városrendezésről és az építésügyről szóló javaslatot — lényegtelen módosításokkal — az országgyűlés elfogadta és 1937. IV. tc. elnevezéssel kihirdette.