Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

IV. BUDAPEST A GAZDASÁGI VÁLSÁGOT KÖVETŐ ÁTMENETI FELLENDÜLÉS, A JOBBOLDAL ELŐRETÖRÉSE ÉS AZ ÜJ HÁBORÚRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS IDŐSZAKÁBAN (1934. június—1941. április.)

a modern városkultúra felépítése (Dinnyés Lajos: Politikum!), pedig ez a kérdés, a városrendezés, a falurendezés és az építkezés szabályozása nem hatalmi, nem politikai kérdés, hanem elsősorban pénzügyi kérdés. Az önkormányzat minősége is közrejátszik a városrendezés megoldásánál, mert ha azt akarjuk, hogy városaink és községeink egységes, modern, a mai kor igényeinek minden tekintetben megfelelő, kulturális és egészségügyi szempontból helytálló rendezéshez jussanak, akkor elsősorban szükség van egészséges, gerinces, független önkormányzatra. Az ehhez hasonló különböző törvényes rendelkezések és szabályozások, ezek a foltozgatási kísérletek nem fognak eredményhez vezetni. Pénz és önkormányzat kérdése a modern város- és falurendezés és ezt a kettőt a javaslat nem biztosítja. A pénz ma — tudjuk — ritka jószág, az önkormányzatot pedig már régen felfalta az ellenforradalmi szellem, amely húsz év óta terpeszkedik itt az országban. Itt hiányzik a modern városrendezés két legfontosabb kelléke: az egészséges, független önkormányzat és a megfelelő anyagi fedezet. Már most az a kérdés, hogy ez a javaslat, amelyet most tárgyalunk, alkalmas-e ezeknek a hiányoknak a pótlására? Erre kereken és őszintén — aki őszinte, annak így kell felenie — azt kell mondanom: nem! Ez a javaslat kitűzött célját nsm fogja elérni, nem fogja betölteni azt a hivatást, amelyet neki szántak és amelyet tőle elvárnak. (Farkas István: Csak látszat lesz belőle, semmi más!) Az bizonyos, hogy a kormány hatalma sokkal nagyobb lesz, mint volt eddig. Kreálnak talán új hivatalokat, új pozíciókat, de a célt elérni nem fogják. Engedjenek meg, nem jóslásokba akarok bocsátkozni, hanem a tapasztalatokból beszélek, amidőn arra hivatkozom, hogy az elmúlt két évtized törvényalkotásai bennünket

2 mindenben igazoltak: ez a törvény nem fogja elérni a célját. Nem tette jobbá a javaslatot a Közmunkák Tanácsának beékelése sem, illetőleg a Közmunkák Tanácsa hatáskörének kiterjesztése Budapest környékére, amivel az előadó úr lepett meg bennünket a javaslat tárgyalásának első napján, bizonyára nem a saját önszántából. Ezzel tisztában vagyok. A kormány intenciója

3 lehet az, hogy a Közmunkatanács hatáskörét ki kell terjeszteni Budapest közvetlen környékére, én azonban azt hiszem, hogy a javaslat ezzel nem vált jobbá és Budapest közvetlen környékének helyzete sem javul meg a Közmunkatanács bekapcsolásával. Ha tehát a Közmunkatanácsot fenn akarják tartani és annak működési körét ki akarják terjeszteni Budapesten kívül más területekre — ebben az esetben olyan fontos területekre, mint Budapest környéke, — akkor elsősorban magát a Közmunkatanácsot kellett volna megfelelő módon, a mai kor követelményeinek megfelelően újraszabályozni, modernizálni. Ez nem történt meg, ami azt jelenti, hogy a Közmunkatanácstól a mai szervezetében a hatásköre alá bocsátott új területek sem várhatnak sokat, mint ahogy nem kapott sokat a főváros sem a Közmunkatanácstól. Hiszen látjuk, hogy a mi gyönyörű fővárosunk, amelynek fekvésénél előnyösebbet és szebbet világszerte nem találhatunk, a Közmunkatanács működése alatt mégis rendszertelenül, hibásan és hiányosan fejlődött. A főváros tervszerűtlen kialakulása a Közmunkatanács működése nyomán jött létre és ez hangos vád a tanács ellen. 2. A szociáldemokrata pártot. 3. Szándéka. 27 417