Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

IV. BUDAPEST A GAZDASÁGI VÁLSÁGOT KÖVETŐ ÁTMENETI FELLENDÜLÉS, A JOBBOLDAL ELŐRETÖRÉSE ÉS AZ ÜJ HÁBORÚRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS IDŐSZAKÁBAN (1934. június—1941. április.)

Belügyminiszteri előterjesztés a minisztertanács ülésén a közüzemek depolitizálásáról és az alkalmazottak szociáldemokrata szervezkedésének megtiltásáról 1936. július 24. A belügyminiszter úr

1 a munkáskérdést teszi megbeszélés tárgyává. Vázolja ezzel kapcsolatban a fővárosi üzemek alkalmazottainak helyzetét és a szociáldemokrata pártszervezet fokozottabb agilitását, amellyel szemben kívánatosnak tartja a kormány erélyes intézkedését. Szükségesnek tartja az üzemek depolitizálását. Az üzemek alkalmazottainak ki kellene lépniök a szakszervezetekből. A MÁV és a posta alkalmazottai sem lehetnek tagjai a szociáldemokrata szakszervezeteknek. Szükségesnek tart egy statisztikát strike-ok és a sztrájkolok számáról, úgyszintén az eredményekről. Ennek alapján adatnék ki egy kormányrendelet. A miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátásával megbízott m. kir. földmívelésügyi miniszter úr

2 utal arra, hogy a miniszterelnök úr

3 az augusztus 25-iki királyszállási minisztertanácson akarja az egész munkáskérdést beható megbeszélés tárgyává tenni. Arra kéri a belügyminiszter urat, hogy akkor ezen egész kérdéskomplexumra vonatkozólag tenné meg javaslatait. Az igazságügyminiszter úr

4 képviseletében megjelent dr. Berczelly Jenő igazságügyminisztériumi államtitkár úr szerint az igazságügyminiszter úr véleménye e kérdésben meghallgatandó volna. Az igazságügyminiszter úr a törvény útján való rendezést tartaná a legmegfelelőbbnek, annál is inkább, mert az 1931. évi XXVI. t.c.

5 hatálya alkotmányjogi rendezésre nem vonatkozik. A minisztertanács akként határoz, hogy az egész kérdés előkészítendő és azután terjesztendő a minisztertanács elé.

6 OL. Mt. jkv. 1936. júl. 24. számára e kellemetlen, disszonáns hangot igyekezett a belügyminiszter — eredmény nélkül — elhallgattatni. Sipőcz főpolgármester csak mintegy két hónap múltán válaszolt Kozma belügyminiszter leiratára. Válaszában előadta, hogy felhívta a bizottság tagjait működésük, felszólalásaik kereteire, mégis „...az utóbbi időben valóban előfordult, hogy a felszólaló bizottsági tagok a politika mezejére tévedtek. A kritikát és politikát azonban a legtöbbször olyan burkoltan és ügyesen szőtték felszólalásukba, hogy a bizottság elnökének beleavatkoznia igen nehéz lett volna." (Főp. 1936—1825.) Sipőcz mindenesetre ígéretet tett, hogy a jövőben fokozott figyelmet fordít majd arra, hogy csupán a bizottság törvényben megállapított hatáskörébe tartozó kérdések kerüljenek tárgyalásra és elnöki jogkörében megakadályozza majd a politikai színezetű vitákat. 1. Kozma Miklós. 2. Darányi Kálmán. 3. Gömbös Gyula. 4. Lázár Andor. 5. A gazdasági és hitelélet rendjének megóvása céljából a kormány által teendő rendkívüli intézkedésekről. ^ 6. Az aug. 25-i minisztertanács jegyzőkönyve nem került levéltárba.