Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

IV. BUDAPEST A GAZDASÁGI VÁLSÁGOT KÖVETŐ ÁTMENETI FELLENDÜLÉS, A JOBBOLDAL ELŐRETÖRÉSE ÉS AZ ÜJ HÁBORÚRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS IDŐSZAKÁBAN (1934. június—1941. április.)

Rendőrségi jelentés egy panaszbeadvány kapcsán a csepeli posztógyári sztrájkolok ellen alkalmazott biztonsági intézkedésekről 1936. október 6. A panaszoson

1 esett sérelem megértéséhez és az eset igazságos elbírálásához jelentenem kell elfogásának körülményeit és az akkor Csepelen uralkodó állapotokat, — amelyek az egész lakosságot izgalomban tartották és azokat a terror cselekményeket, amelyek egészen szigorú, erélyes és rendkívüli intézkedéseket tettek szükségessé. A panaszolt időpontban már 6 hete állt a posztógyári sztreik és 1000 nél több sztreikoló, elkeseredett dühhel és egyáltalán nem válogatós eszközökkel igyekezett meggátolni 900 nál több dolgozni akaró munkásnak és munkásnőnek a gyárba való bejárását. Napirenden voltak a magánosok ellen elkövetett erőszakoskodások. Üzemvezetők és munkások lakásain fél-téglákkal és utca burkoló nagy kövekkel több mint 50 ablaktáblát zúztak be, amelyek az ablakrolókat összetörve, a szobákba oly erővel hatoltak be, hogy ott is károkat okoztak és több esetben csak isteni szerencsén múllott, hogy alvó gyermekekre nem zuhantak. Nőket, férfiakat megvertek, egynek a karját törték, két esetben kerítéseket döntöttek be, a munkába igyekvőket kerékpárról arcul köpték, sőt tettleg bántalmaztak nem a posztógyárhoz tartozó, békés polgárnőket is. A munkából kimaradt 100 nál több munkás és munkásnő azzal indokolta kimaradását, hogy megfenyegették és minden rendőri őrjáratozás és készültség mellett sem mertek távoli lakásukból bejárni, mert féltek a munkásotthon terrorjától és bosszújától, hiszen egyre rá is lőttek. Tudomásunkra jutott, hogy Pestszenterzsébetről és Kispestről terror csapatok érkeztek a dolgozók megfélemlítésére, amit igazolni látszott az is, hogy a bántalmazottak legritkább esetben tudták megnevezni támadóikat, mind idegen, ismeretlen fiatalkorú suhancok voltak. A község feldúlt békéje és 900 nál több dolgozó munkás védelme követelte meg, hogy a legszigorúbb és talán a megengedetten túlmenő biztonsági intézkedéseket tegyek. Az ittlevő karhatalomból razziázó csoportokat alakítottam és parancsot adtam, hogy a község különböző részein, főleg a munkásotthonhoz vezető útvonalakon minden olyan siheder korú sztreikoló munkást, akit este 10 óra után nem azon a környéken találnak, ahol a lakása van, mint indokolatlanul ott csavargót elő kell állítani. Amennyiben náluk boxert, követ vagy más olyan eszközt találnak, amely másokban való kártevésre alkalmas, azt mint terhelő bizonyítékot, bűnjelként szolgáltassák be. 1. Benke Bálint leventeoktató menyasszonyát kísérte haza csepeli lakására. Pesterzsébetre való visszatérése közben rendőrök igazoltatták, de mivel tiltakozott, megpofozták. A budapesti rendőrfőkapitányhoz beadott panaszára válaszolva írta a közölt igazoló jelentést a csepeli rendőrkapitány. Panaszos később — visszavonta beadványát.