Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

IV. BUDAPEST A GAZDASÁGI VÁLSÁGOT KÖVETŐ ÁTMENETI FELLENDÜLÉS, A JOBBOLDAL ELŐRETÖRÉSE ÉS AZ ÜJ HÁBORÚRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS IDŐSZAKÁBAN (1934. június—1941. április.)

Petrovácz Gyula képviselőházi beszéde a fővárosi szanálási akcióról, a törvényhatósági választásokról, a kereszténypárt és a NEP

1 együttműködéséről 1935. június 6. 1934. február 24-én itt egy kétórás beszédben voltam bátor az akkori belügyminiszter úrnak

2 bizonyítani azt, hogy ez a törvényjavaslat

3 sem azokat a pénzügyi szempontokat nem fogja kielégíteni tudni, amelyek miatt megalkották, sem azokat a közigazgatási célokat nem fogja elérni, amelyeket szükségtelenül erőltettek benne, sem pedig azokat a politikai célokat, amelyek mint mellékzöngék kísérték ennek a törvénynek megalkotását. Alig egy esztendő múlva, most meg lehet állapítani, hogy mindezek az akkor előre megmondott megállapítások szórói-szóra, lépésrőllépésre beváltak. Bevált az, hogy a főváros pénzügyi helyzetének szanálására semmi néven nevezendő szükség nincsen, mert azok a nagy deficit összegek, amelyekkel az akkori belügyminiszter úr rémítgette a Házat, egyáltalában nem voltak sehol sem megtalálhatók. 1932-ben 2,1 millió, 1933-ban 5,9 millió pengő volt a zárszámadás szerint a főváros deficitje, 1934-ben pedig van állítólag 1,8 millió pengő deficitje. Ezzel szemben az azt megelőző években mindig 10 millión felüli plusszal zárultak a zárszámadások, tehát nem volt semmi olyan különösebb ok, amely ezt az átmeneti és jelentéktelen összegű zárszámadási hiányt külön a törvényhozási intézkedés alapjává tette volna, akkor, amikor a mélyen t. kormány a múlt évi költségvetés 66 milliós deficitjét minden nagyobb aggodalom nélkül az idén 75 milliós deficitre emeli fel és nem fáj a feje tőle, hogy ebből valami hiba lesz. Az államháztartási deficit havonta lényegesen több mint amennyi a főváros deficitje egy egész esztendőben, sőt két esztendőben. Nincs meg és nem található meg az az ok, amely miatt tehát ezekre az intézkedésekre szükség lett volna. De változatlanul áll az állami üzemek deficitje is. Ezzel szemben a fővárosi üzemek a folyó évben 24 millió pengővel járulnak hozzá a főváros háztartásának fedezéséhez. A fővárosi üzemek pozitív egyenleggel zárulnak. Azokat az üzemeket, amelyek deficitesek voltak, már a legnagyobb részben kiküszöböltük. Itt sem volt tehát valami különösebb indok arra, hogy fővároselleni intézkedések történjenek. Méltóztatnak nagyon jól tudni, hogy az állam háztartásának egyensúlyba hozását olyan módon eszközölte, hogy az adóbevételekből a fővárostól elvett bizonyos részeket és így ennek megfelelően bizonyos terheket viszont áthárított a székesfővárosra. Az állam maga volt tehát az, amely a főváros pénzügyi háztartásának egyensúlyát ezekkel az intézkedésekkel felborította, amiért természetesen ismét nem a székesfővárost, hanem az ország gazdasági viszonyait szabályozó kormányzatot kell felelőssé tenni. A főváros helyzetének mérlegeléséhez tartozik, hogy a főváros az elmúlt 10 25

5 1. A Gömbös alapította Kormánypárt, Nemzeti Egység Pártja. 2. Keresztes-Fischer Ferenc. 3. Az 1934. évi XII. tc. a főváros igazgatásáról. 387