Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

IV. BUDAPEST A GAZDASÁGI VÁLSÁGOT KÖVETŐ ÁTMENETI FELLENDÜLÉS, A JOBBOLDAL ELŐRETÖRÉSE ÉS AZ ÜJ HÁBORÚRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS IDŐSZAKÁBAN (1934. június—1941. április.)

sen figyelembevéve, a szavazók száma és az egyes pártokra eső mandátumok száma a következőképpen alakult: szociáldemokrata 48 652 (21), polgári ellenzék 42 874 (18), keresztény ellenzék 5949 (4), Ripka 1874 (2), szabadságpárt 3267 (1), Nep 55 003 (29), kereszténypárt 58 421 (33). Arra vonatkozóan, hogy a reakciós kerületi beosztás, illetve a különböző kerületek szerint igazságtalanul elosztott mandátumok száma mennyire kizáróan a jobboldali pártok céljait szolgálja a főváros lakosságának összességével szemben, mutatja az, hogy egy-egy szociáldemokrata mandátum elnyeréséhez átlagban 2316 szavazatra volt szükség, Nep-ék 1896 és Wolffék 1770 szavazattal jutottak egy-egy mandátumhoz. Az a 11 000 főnyi többség,

2 amelyet a jobboldali pártok együttesen mutatnak, szemben az ellenzéki pártokkal, természetesen kizáróan a boletarendszerből származik. Ez a különben sem nagy fölény menten szétfoszlik, amint azoknak a kerületeknek az eredményét állítjuk szembe egymással, amely kerületekben a jobboldali pártoknak a szociáldemokrata párttal kellett megmérkőzniük. A fővárosnak ebben a tizenegy kerületében a szociáldemokrata párt 48 652 szavazatot kapott, szemben a Nep 47 148 szavazatával, a szociáldemokrata párt tehát 1504 szavazattal többet kapott, mint a Nep; szemben Wolffék 49 089 szavazatával, amely mindössze 437 szavazattal több mint amennyit pártunk kapott. A bolétarendszer nélkül, természetesen az egész ellenzékkel szemben elpárolgott volna az említett szavazat többség 48 652 szociáldemokrata szavazat a főváros 11 kerületében — Népszava 1935. június 5. 181. Jurcsek Béla parlamenti felszólalása a budapesti élelmiszer piac jelentőségéről és a fővárosi vámok, helypénzek árfelhajtó hatásáról 1935. június 4. A mezőgazdaság termékeinek belföldi fogyasztói csaknem teljes egészükben a városok, és a legnagyobb fogyasztó maga a székesfőváros. Amikor termékeink külföldi elhelyezésében és értékesítésében mindenütt vámokkal, akadályokkal találja magát szemben a magyar mezőgazdaság, csaknem ugyanez a helyzet az ország határain belül is. Az áru a fővárosba beérkezve vámokkal, illetékekkel, fogyasztási adókkal és egyéb súlyos tételekkel terhelten kerülhet csak a fogyasztó elé, úgyhogy a fogyasztó azt elegendő mennyiségben megvásárolni sem bírja. A régi monarchia határain belül nem lehetett volna ezt megtenni, mert a túlságosan magas terhekkel, vámokkal és fogyasztási adókkal sújtott áru természetszerűleg más piacok felé keresett volna helyet és talált volna is elhelyezkedést. Ma a vámok és költségek ellenére az áru mégis mint egyedüli elhelyezkedési lehetőség felé a fővárosba igyekszik, itt saját magának csinál a gazda konkurrenciát és nyomja le az árakat. 2. Az 1920. évi választásokat nem tekintve, amikor a szavazók közel 34%-a maradt távol, ez az első választás Budapesten az ellenforradalmi rendszer időszakában, amikor a jobboldali pártok többséget szereztek.