Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

III. A GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG ÉS AZ ÚJ FŐVÁROSI TÖRVÉNY HATÁSA BUDAPESTRE (1930. május —1934. április.)

ben a szavalókórusok működését minden rendelkezésükre álló eszközzel akadályozzák meg és az oly szakszervezeti, vagy pártszervezeti helyicsoportok, vagy fiókok működését, amelyekben szavalókórusok alakítása, vagy fenntartása kíséreltetnék meg, a saját hatáskörükben haladéktalanul szüntessék meg és az ily csoportok vagy fiókok, illetve helyiszervezetek végleges feloszlatása iránt haladéktalanul tegyen hozzám javaslatot.

1 Dr. vitéz Keresztes Fischer Ferenc Főp. 1933—1045. Sokszorosított másolat. 163. A pestmegyei központi járás főszolgabírójának jelentése a tejrendelet következményeiről, a közgazdasági viszonyok és a munkanélküliség alakulásáról 1933. december 31. Itt reá kell mutatnom a tejrendelet végrehajtásával kapcsolatosan az egyes községeket ért veszteségekre. A tejrendelet f. é. november hó 20-án életbe lépett és a járásomhoz tartozó Soroksár, Dunaharaszti, Budaörs és Törökbálint községekből Budapestre, illetve zárt területre a tejet beszállítani nem lehet.

1 A rendelet végre1. Huszár főpolgármester 1933. nov. 9-én „Tudomásul szolgál: irattárba teendő" felírással zárta le az ügyet, ami ellentétben állt a rendelet hátoldalára vezetett belügyminiszteri rendelkezéssel, miszerint a főpolgármesternek a rendelet végrehajtását „megfelelő ellenőrzés" útján kellett volna elősegítenie. (Főp. 1933—1516.) 1. A főváros tejfogyasztását 17 — kartellbe tömörült — nagy tejkereskedő vállalat látta el. A tejkartell a termelőktől 11—12 fillérért vette át literenként a tejet s a piacokon a kannatejet 40 fillérért, a pasztörizált tejet pedig még drágábban árusította. A tejkartell árfelhajtó tevékenységét zavarta a pestkörnyéki gazdák tejárusítása, ezért rendeletet hozattak, melyben közegészségügyi követelményekre hivatkozva, megtiltották számukra a tejfelhozatalt a fővárosba. (Viczián István parlamenti felszólalása: K.N. 1927—1931. XXVII. K. 219. o.) Hasonló árfelhajtó tevékenységet végzett a pékkartell is, amely megalakulása után — 1933ban, a gazdasági válság kellős közepén — 1 fillérrel emelte pl. a péksütemények árát, függetlenül attól, hogy a búza mázsánkénti ára 30 P-rőí 10 P-re zuhant. A budapesti tej- és húsfogyasztás évi átlaga a válság éveiben a következőképpen alakul: Év Tej Hús Lóhús Év napi átlag évi átlag évi összes 1928 0.35 1. 72.5 kg. 2.403.206 kg. 1929 0.37 1. 79.2 kg. 2.336.967 kg. 1930 0.35 1. 70.8 kg. 2.684.311 kg. 1931 0.33 1. 60.5 kg. 2.420.779 kg. 1932 0.25 I. 67.3 kg. 1.787.238 kg. 1933 0.24 1. — 1.358.568 kg. (Szigeti Gyula: A gazdasági válság Budapesten. Bp. 1935. 159—160. o.)