Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

III. A GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG ÉS AZ ÚJ FŐVÁROSI TÖRVÉNY HATÁSA BUDAPESTRE (1930. május —1934. április.)

Budapest főváros a folyó bevételeiből nemcsak közigazgatási, közoktatási, egészségügyi, közélelmezési, népjóléti stb. szükségleteit fedezi, hanem bevételeinek jelentős részét évről évre vagyonszaporító beruházásokra is fordítja. A főváros üzemi politikájához tartozik, hogy mindama üzemeket, melyek fölöslegessé válnak, vagy amelyek tevékenysége a követelményeknek nem felel meg, leépíti. Ennek folytán állított le a főváros az 1931. év folyamán is több üzemet, így például a hatósági zöldségárudákat, a konyhakerti gazdaságot stb. A legutóbbi időben állították le, vagy olvasztották be más üzemekbe a tüzelőeszközraktárt, a budai hegyi vasutat, a tattersallt. Ezenkívül beszüntette a főváros a városi színház, valamint a pesti és budai vigadók üzemeltetését is. A városi színházat vállalkozónak történt bérbeadás útján hasznosítják, míg a vigadók kezelését a városi épületek ügykezelésébe kebelezték be. Likvidálták azonkívül a Fővárosi Faáruk Rt-ot, valamint az Első Magyar Szállítmányozási Rt-ot. Úgyszintén megkezdték a Pedagógiai Filmgyár Rt. likvidálását, s a közgyűlés határozatot hozott a Budapest Fővárosi Vásárpénztár Rt. likvidálására is, de e határozatot a belügyminiszter e sorok leírásáig még nem hagyta jóvá. Dr. Kari Lamotte: Die Finanzlage der Hauptstadt Budapest. Ungarisches Wirtschafts — Jahrbuch 1932. Bp. 1933. 280—283. o. (Lamotte Károly: A főváros pénzügyi helyzete. Magyar Gazdasági Évkönyv.) 151. A szociáldemokrata párt törvényhatósági bizottsági frakciójának beszámolója 1931. évi tevékenységéről 1931. A költségvetési év végén, miután már a főváros közgyűlése megállapította az 1932. évre szóló költségvetését, beszámolókat tartunk a fővárosban. Be akarunk számolni arról, hogy a reakció nem csak az ország kormányzásában, de a főváros vezetésében is milyen pusztításokat visz véghez, mennyire tombol az osztályharc a költségvetésben is és az egész tevékenysége a két kereszténypártnak

1 abban áll, hogy kisemmizze a dolgozóosztályt. Amióta az 1930. évi XVIII. t. c. életbelépett, a városház arculata teljesen megváltozót.;. Amíg azelőtt az ellenzék is, egyrészt a bizottságokban, másrészt a közgyűlésben is erőteljesebben részt vehetett az alkotómunkában, ez az új törvény életbelépte óta teljesen lehetetlen és a párturalmi rendszer lehetetlenné teszi, hogy akár a bizottságokban, akár pedig a törvényhatósági tanácsban az ellenzék az alkotás jegyében működhessék. A bizottságokat nem hívják egybe, és amely bizottság össze is hívatik, azoknak 1. E fogalmazás pontatlan, hiszen a Keresztény Községi Párt mellett a hatalmat gyakorló Községi Polgári Párt egyáltalában nem volt keresztény jellegű. A két párt csupán a hatalom birtoklásának kívánalmában és gyakorlatában volt közös.