Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

III. A GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG ÉS AZ ÚJ FŐVÁROSI TÖRVÉNY HATÁSA BUDAPESTRE (1930. május —1934. április.)

véleményét csak kisebb kérdésekben kérik ki, illetően nem veszik figyelembe. A tendencia az, hogy az önkormányzatot teljesen figyelmen kívül hagyják, mert, ami ma van, az az önkormányzat kigúnyolása. * A törvényhatósági tanácsban zárt ajtók mögött tárgyalnak, az ellenzék kritikája nem kerül úgy a nyilvánosság elé, mint az valóban történik, különben is a törvényhatósági tanács 30 tagja közül csak 7 ellenzéki van, ami azt jelenti, hogy a két kormányzópárt azt teszi, amit jónak lát, hiszen a leszavazás esélyeinek soha sincsenek kitéve. * A közgyűlés ma igen ritkán ülésezik és ha ülésezik is, a törvényben meghatározott tárgyalási rend, illetően

2 ügyrend, annyira megbénítja a felszólalások lehetőségét, hogy valósággal nevetségessé válik egy-egy közgyűlés. így volt ez a költségvetés idei tárgyalásánál is, amikor is a törvény rendelkezése értelmében 8 nap alatt be kellett fejezni a vitát és annak ellenére, hogy a 6., illetően

3 a 8. tárgyalási nap végén nem tárgyalta le a közgyűlés a költségvetést teljes egészében, mert még különféle ügyosztályok voltak hátra, ez elnök egyszerűen lenyakazta a vitát és szavaztatott anélkül, hogy ezeket a fejezeteket letárgyalta volna. A szociáldemokrata párt a szavazásnál ott is hagyta ezt a játékot, mert nem volt hajlandó asszisztálni ehhez a komédiához. A törvényhatósági bizottság közgyűlése és általában a törvényhatósági bizottsági tagság az új törvény életbelépte óta sokat veszített jelentőségéből, mert a törvényhatósági tanács foglalta le magának jórészét azoknak a teendőknek, amelyek eddig a közgyűlések elé tartoztak. Az idén azonban a kormánypárti berkekben is alibi igazolások és állázadások címén fenegyerekeskedtek egyes tanácstag urak, aminek az lett a következménye, hogy a tanács ú. n. szanálóbizottságokat küldött ki, amelyek hozzáfogtak a közigazgatás és az üzemek dzsungeljében különféle kiadási tételek törléséhez. Tették ezt sokszor igen kegyetlenül éppen olyan tételek törlésével, amelyek szociális tételként voltak beállítva a költségvetésbe. A szociáldemokrata párt ezekbe az ú. n. szanálóbizottságokba nem küldte ki a maga delegáltjait és csak a tanács elé kerülő javaslatok megvitatásában, illetve kritikájában vett részt. A törvényhatósági tanács elé azután olyan javaslatok érkeztek, amelyek nagyjában és egészében meg is állták a helyüket, sőt bizonyos tekintetben még tovább is mehettek volna a takarékosság terén. Itt mindjárt előre kell bocsájtanunk ennél a témánál, hogy a szociáldemokrata párt semmiféle olyan takarékossági javaslatba nem ment és nem mehet bele, amely azt vonta maga után, hogy a közüzemi munkásság fizetésében, vagy egyéb járandóságában megrövidüljön. Ezt állandóan hangoztattuk és sajnos, nem volt módunkban 2. Illetve v. illetőleg volna helyes. 3. Ld. előző megjegyzést!