Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

III. A GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG ÉS AZ ÚJ FŐVÁROSI TÖRVÉNY HATÁSA BUDAPESTRE (1930. május —1934. április.)

mányi illetmény-csökkentéseknek is, melyeket a törvényhatósági bizottság 1931. szeptember 1-i érvénnyel határozott el.

2 Közigazgatási feladataink ellátásán kívül Budapest főváros részben a lakosság szükségleteinek kielégítésére, de részben saját háztartásának céljaira is, 16 üzemet

3 tart fenn, melyek közül megemlíthetők a gáz- és elektromos művek, a gyógyfürdők, a közlekedési vállalatok, az ásványvízüzemek, a hirdetővállalatok, a temetkezési intézet és a különböző élelmiszerüzemek. Ezen üzemek bruttóbevétele 134,3 millió pengőt tesz ki, s az 1931. évi mérlegelszámolásuk tanúsága szerint az üzemek a tartalékok és leírások gondos dotálásán kívül 22,5 millió pengőt kitevő összeget fizettek be a főváros főpénztárába tőketörlesztés és kamatok, valamint üzemi fölösleg címén. Azonkívül ezek az üzemek még arra is törekszenek, hogy szolgáltatásaikat lehetőleg olcsóbban teljesítsék, mint amennyibe más bel- és külföldi városok hasonló szolgáltatásai kerülnek. A főváros amortizációs kölcsöneiből mintegy 215 millió pengőt invesztált bele fent említett üzemeibe. Ezek az üzemekre fordított kölcsöntőkék az alábbiak szerint oszlanak meg: Említett közüzemek a város csaknem valamennyi amortizációs kölcsönből fakadó kötelezettségét fedezik. Ezek az 1931. évi zárszámadás szerint összesen 22,9 millió pengőt vesznek igénybe. Ezeken az üzemeken kívül a főváros még kizárólagos vagy főrészvényese is több jelentős vállalatnak. így például a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. („Beszkárt") a főváros kizárólagos tulajdonában van, míg a Fővárosi Községi Takarékpénztár Rt. és más kisebb részvénytársaságok részvényeinek többsége ugyancsak a fővárosé. Ha ezt is figyelembe vesszük, úgy a főváros összes bevételei mintegy 400 millió pengőre becsülhetők. 2. Károlyi Gyula kormányának első intézkedése 1931. aug. 31-én az volt, hogy szept. 1-i hatállyal a közszolgálati alkalmazottak fizetését 10%-kal csökkentette (5000/1931. ML), ezt követték a törvényhatóságok, közöttük Budapest is, a városi alkalmazottak illetménycsökkentésével. Megjegyzendő, hogy az állami I—III. fizetési fokozatoknál a csökkentés mérve 15%-os, a IV—VI. osztályokban 12%-os volt. Elrendelték a korábban előirányzott létszámapasztás gyorsítását is. A fizetés csökkentés nem vonatkozott a fegyveres testületek altisztjeire és legénységére. Az új kinevezéseket leállították. 3. A beszámoló itt csak a legjelentékenyebb üzemeket említi. A valóságban jóval több közüzeme volt a fővárosnak. Elektromos Művek Gázművek Vízművek Autóbuszüzem Szent Gellért gyógyfürdő és gyógyszálló Széchenyi — gyógyfürdő Városi élelmiszerüzem 107,3 millió P 59,3 millió P 16,3 millió P 13,5 millió P 10,1 millió P 8,4 millió P 0,5 millió P Összesen: 215,4 millió P