Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

III. A GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG ÉS AZ ÚJ FŐVÁROSI TÖRVÉNY HATÁSA BUDAPESTRE (1930. május —1934. április.)

gába a felirat a közszabadságok helyreállításának szükségességét és a sajtószabadság visszaállítását. Utasítsa a közgyűlés a polgármestert, hogy semmilyen körülmények között ne tűrje, hogy a főváros üzemei körül províziós

3 sakálok lessék, mikor lehet ezeket eladni annak a magánkapitalizmusnak, amely most mutatta meg teljes életképtelenségét s amelynek kezében a fővárosi üzemek nem volnának egyébre valók, minthogy a lakosságot mégjobban megterheljék a különböző közszolgáltatások árainak felemelésével. Erőteljesen tiltakozik a közgyűlés minden olyan szándék ellen, amely a főváros adózó lakosságának filléreiből nehezen felépített üzemeket el akarja kótyavetyélni. De már itt felemeli szavát a közgyűlés ama szándék ellen is, hogy a mai városházi rezsim a közüzemi szolgáltatások árát burkoltan vagy nyíltan felemelje. Utasítsa a közgyűlés a polgármestert, dolgozzon ki haladéktalanul javaslatot a fővárosi üzemekben a 40 órás munkahét bevezetésére, mégpedig olyanformán, hogy ez ne járjon munkabércsökkenéssel. Utasítsa a közgyűlés a polgármestert, gondoskodjék arról, hogy addig is, amíg az állami munkanélküli segélyt megvalósítják, a munkanélküliek karácsonyra külön pénzbeli segélyben részesüljenek. A polgármester gondoskodjék arról, hogy a nyomorenyhítő akció során ne azok kapjanak segítséget, akiknek politikai jutalmazásokat akarnak juttatni, hanem mindenki, aki erre rászorult párt és felekezeti állásra való tekintet nélkül. Tekintettel arra, hogy a munkanélküli munkások, tisztviselők és a tönkrement kisiparosok és kereskedők mind nagyobb és nagyobb tömegekben jutnak abba a helyzetbe, hogy nem tudnak lakbért fizetni és így igen sok a kilakoltatottak száma

4

, a háztulajdonosok adjanak ezek számára lakbérmoratóriumot,

5 a főváros pedig építsen szükséglakásokat a kilakoltatottak számára. Az étkeztetési akciót terjessze ki a polgármester olyan mértékben, hogy a télen minden munkanélküli és annak családja naponta meleg ételhez jusson. A fogyasztási adó általános eltörlése mellett súlyt kell helyezni arra, hogy a kenyér fogyasztási adóját sürgősen eltöröljék. Tiltakozik a közgyűlés ama szándék ellen, hogy a kistisztviselők és munkások fizetését akár egy fillérrel is leszállítsák, mert az általános drágaság mellett ezek a kisfizetések és bérek nem elegendők a mindennapi megélhetésre. Végül követeli a közgyűlés, hogy a polgármester haladéktalanul intézkedjék az irányban, hogy a törvényhatóság illetékes bizottságai a törvény életbe lépte óta eltelt 9 hónap után végre összehívassanak és munkával láttassanak el,

6 mert így a törvényhatósági bizottság munkája a főváros lakossága érdekében hathatósabb lesz. Ennek hiányában pedig az egész törvényhatósági élet elsorvad.

7 " Tvhat. biz. közgy. jkv. 1931—231. 3. Jutalékra leső. 4. Ld. 125. sz. dokumentumot. 5. Haladékot. 6. 1931. ápr. 29-én a törvényhatósági bizottság Peyer és 40 bizottsági tag kérésére rendkívüli közgyűlést tartott. A rendkívüli közgyűlésen Peyer a következő indítványt terjesztette elő: „Budapest székesfőváros törvényhatóságát immár több mint négy hónapja megválasztották. A törvényhatósági bizottság ez alatt a négy hónap alatt semmiféle érdemleges munkát végezni nem tudott és semmi sem történt azonkívül, hogy hónapokig tartott, amíg a tisztviselőket meg-