Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)
III. A GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG ÉS AZ ÚJ FŐVÁROSI TÖRVÉNY HATÁSA BUDAPESTRE (1930. május —1934. április.)
A Magyarországi Vas- és Fémmunkások Központi Szövetségének kérelme a polgármesterhez a munkanélküli-segély folyósítására és a közmunkák beindítására 1931. október 29. A Magyarországi Vas- és Fémmunkások Központi Szövetségének vezetó'sége és tagjai nevében alábbi tiszteletteljes kérelmet terjesztjük Méltóságod elé azzal, hogy az abban foglaltak ügyében a lehető legsürgősebben intézkedni méltóztassék: 1. Szövetségünk vezetősége és tagjai megdöbbenéssel szereztek tudomást arról, miszerint a főváros a Dunahidak tervbevett építkezését — amelyre pedig a fedezete is megvan — el akarják halasztani. Ez a halasztás szakmánkra nézve ismét óriási veszedelemmel járna, mert a munkanélküliséget újból növelné, pedig Szövetségünk tagjai közül már nyolcezren vannak munkanélkül és több mint négyezer azok száma, akik állandóan rövidített munkaidő mellett dolgoznak. 2. A jelenlegi súlyos gazdasági válság és a nagy munkanélküliség a vasipari szakmákat a pusztulásba sodorja és ezért tisztelettel kérjük Méltóságodat, hogy a fővárosi közmunkák kiadása ügyében haladéktalanul intézkedni szíveskedjék, hogy ezáltal a munkanélküliség némi enyhülést nyerjen. 3. Tisztelettel kérjük Polgármester Urat, mint a főváros első tisztviselőjét, méltóztassék befolyásával a kormánynál odahatni, hogy a munkanélküliek tízezrei a nyugati államokhoz hasonlóan Magyarországon is sürgősen készpénzsegélyt kapjanak. 4. Méltóztassék eljárni a Népjóléti Miniszter úrnál, hogy a racionalizálás 1 következtében 2—3 év óta, sőt ennél is hosszabb ideje önhibájukon kívül munkanélkül levő munkatársaink lakbérük megfizetésére moratóriumot 2 kapjanak. 5. Szövetségünk vezetősége és tagjai súlyosan sérelmezik azt is, hogy nem tartják be a Méltóságod által kiadott azon intézkedést, mely szerint a főváros üzemeiben, valamint az időszaki munkálatoknál csakis a fővárosban lakó munkások alkalmazválasztották... a tanácsülések kimerültek a telekszabályozások lebonyolításával. A bizottságok nem működnek, egész sorát a bizottságoknak még össze sem hívták, ha pedig összehívták az egyes bizottságokat, azok elé csupán jelentéktelen tárgyak kerültek. Ez a négy hónap világosan mutatja, hogy az 1930. évi XVIII. törvénycikk a városházi munkátlanságnak és tespedésnek olyan légkörét teremtette meg, amit nem lehet tűrni. Megállapítja a közgyűlés, hogy ez ugyan nemcsak kizárólag a törvénynek, hanem a polgármester tehetetlenségének is következménye. Viszont a törvény elsősorban a város autonómiáját szüntette meg és a közgyűlés hatáskörét is megcsonkította. Éppen ezért a főváros törvényhatósági bizottsága megállapítja, hogy az új törvény alkalmatlan eredményes és komoly munka kifejtésére, a gazdasági fellendülés elősegítésére, amelyre pedig a legsürgősebb szükség volna. A kormánypárti közgyűlési többség az ellenzék indítványát elvetette, sőt az indítvány előterjesztését — széksértés címén — 500 P pénzbírsággal sújtotta. (Tvhat. biz. közgy. jkv. 1931—79.) 7. A közgyűlés keresztény- és kormánypárti többsége a szociáldemokrata párt e bizalmatlansági indítványát is elvetette. 1. Utalás az 1927—1929-ben végrehajtott budapesti vas- és gépipari üzemösszevonásokra, melyeknek során többezer munkás vesztette el állását s a gazdasági világválság bekövetkezése miatt új munkahelyhez már nem jutott. 2. Haladékot.
