Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)
III. A GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG ÉS AZ ÚJ FŐVÁROSI TÖRVÉNY HATÁSA BUDAPESTRE (1930. május —1934. április.)
túlhaladja a 2,5 millió pengőt. Meg kell jegyeznünk, hogy ebben az összegben nem szerepel az az összeg, amivel a főváros az Elektromos Műveknek tartozik, ami 1 929-ben 584 000 pengő volt, a múlt év végén pedig 210 000 pengő. A főváros tehát körülbelül 773 000 pengőt az Elektromos Müveknek megtérített és tartozását ezzel az összeggel csökkentette. Általában tudott dolog, hogy a villanyáramot a nyugateurópai városok között a legdrágábban Budapesten termelik. Az itt következő összeállítás világos képet nyújt a budapesti és a külföldi városok villanyáramszolgáltatásainak eredményeiről, melyek a következők: VILLANY Budapest Berlin Wien A lakosság száma (milliókban) 0961 4029 1866 A fogyasztók száma (ezrekben) 224 950 604 Termelt kilowattóra (milliókban) 225 1497 574 Bevétel (milliókban) P 3 46 M 3 144 Sch 3 90 Minden egyes fogyasztóra esik P 209 M 151 Sch 150 Minden lakosra esik P 48 M 36 Sch 47 Minden lakos fogyaszt (kilowattóra) 234 375 307 Ha szembeállítjuk a budapesti és a berlini adatokat, azt látjuk, hogy Berlinben lényegesen alacsonyabb árak mellett jóval több áramot fogyaszthatnak, mert amíg Budapesten minden lakosra számításunk szerint 234 kilowattóra esik, addig Berlinben ez a szám 375, Bécsben pedig 307. Budapest Székesfőváros Elektromos Műveinek bevétele a termelt 225 millió kilowattóra mellett 46 millió pengőt tett ki, ugyanakkor Berlinben az ottani villanytelep bevétele 1497 millió termelt kilowattóra mellett 144 millió márkát tesz ki, ami körülbelül 194 millió pengőnek felel meg. Bécsben pedig 574 millió kilowattóra mellett a bevétel 90 millió schilling, vagyis körülbelül 72 millió pengő. Mindez azt mutatja, hogy Budapesten kisebb termelési hányaddal aránylag jóval nagyobb bevételt érnek el, mint akár Berlinben, akár Bécsben, ami logikus következménye annak a tarthatatlan termelési és tarifapolitikának, amit a Fővárosi Elektromos Művek vezetősége immár évek hosszú sora óta követ. Ez látszik abból is, hogy nálunk minden egyes villanyáramfogyasztó minden évben csupán ezen az egyetlen egy címen 209 pengővel adózik a városnak, ugyanakkor Berlinben ez az összeg 203 pengő, Bécsben pedig 120 pengő, holott tudvalevő dolog, hogy úgy Berlinben, mint pedig Bécsben a munkabérek jelentősen magasabbak, mint Budapesten. Jellemző az is, hogy amíg a hatalmas BEWAG az 1497 millió kilowattórát az 1930. 3. P = pengő, M = márka, Sch = Schilling, tehát a magyar, német és osztrák pénzegységek.