Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

III. A GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG ÉS AZ ÚJ FŐVÁROSI TÖRVÉNY HATÁSA BUDAPESTRE (1930. május —1934. április.)

évi jelentése szerint körülbelül 7500 főből álló munkaerővel termelte ki, ugyanakkor Budapesten az Elektromos Művek a 225 millió kilowattóra kitermeléséhez körülbelül 3000 ember munkaerejét vették igénybe. Vagyis Budapesten 225 millió kilowattóra kitermeléséhez körülbelül fele annyi munkaerő kellett, mint Berlinben, ahol a termelési hányad a budapestinek csaknem a hétszerese. Nem kedvezőbb a helyzet Budapest Székesfőváros Gázműveinél sem, melyeknek teljesítménye mélyen alatta marad a nyugateurópai városok teljesítményeinek. A Gázművek vezetősége a polgármesterhez intézett jelentésében arra hivatkozik, hogy a gázfogyasztás 1929. évi 95,7 millió köbméterről 96,7 millió köbméterre emelkedett, ami egyszázalékos gyarapodásnak felel meg. Ugyanebben a jelentésében utalás történik arra is, hogy a budapesti egyszázalékos emelkedéssel szemben a gázfogyasztás Bécsben 5 százalékkal, Berlinben 6,6 százalékkal, Hamburgban 1,6 százalékkal csökkent. A budapesti Gázművek mostani jelentésében egy őszinte vallomást is találunk. Az igazgatóság ugyanis azt mondja, hogy az 1929. évi 840 köbméteres budapesti átlagos fogyasztás több mint 700 európai város között első helyen áll. Wienben 620 köbméter, Berlinben 400 köbméter, Münchenben 300 köbméter, Zürichben 440 köbméter, Amsterdamban 500 köbméter volt 1929-ben a gázművek átlagos fogyasztása. A budapesti Gázművekre nézve elég kedvezőtlen arányszámokat mutat az alanti összeállítás, amely az itteni és a hamburgi adatokat tartalmazza. GÁZ Budapest Hamburg A lakosság száma (millióban) 0.961 1.079 A gázfogyasztás (millió m

3

) 97 200 A fogyasztók száma (ezrekben) 101 333 A gáztermeléshez felhasznált szén (ezer tonnában) 186 446 Bevétel (millióban) P 31 M 38 Minden fogyasztóra esik P 310 M 114 Minden lakosra esik P 32 M 38 Minden lakos fogyaszt (m

3

) 104 185 A föntebb közölt összeállítás szerint tehát Budapesten minden egyes lakás 104 köbméter gázt használ el, ugyanakkor Hamburgban a gázfogyasztás 185 köbméter, Budapesten a Gázművek egy évben körülbelül 31 millió pengőt vételeznek be, 97 millió köbméter gázfogyasztás mellett, Hamburgban 200 millió köbméter gázfogyasztásnál a bevétel 38 millió márka, ami körülbelül 51 millió pengőnek felel meg. A gázhasználat elterjedését nálunk természetesen rendkívül gátolja a túlmagas egységár s ebből magyarázható, hogy az ipari gázfogyasztás Budapesten rendkívül szűk keretek között mozog. Ily körülmények között el nem képzelhető, hogy miként akarják itt a villanyt és a gázt népszerűsíteni és hogy a város vezetősége miként gondolja a 10 százalékos áremelést, amit bizonyára nyomon fog követni a gáz- és villanyfogyasztás további nagyarányú csökkentése. • A gáz- és villany. Magyar Hitel 1931. szept. 14—16. o.