Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

I. BUDAPEST A FEHÉRTERROR, AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER BERENDEZKEDÉSE ÉS A KERESZTÉNY KÖZSÉGI (WOLFF) PÁRT VÁROSHÁZI EGYEDURALMA IDŐSZAKÁBAN (1919. augusztus—1925. május.)

Szól azonban ez a külföldnek is. Itt, erről a helyről akarok szólni az egész civilizált emberiséghez és mindazokhoz a kormányokhoz, amelyekkel tárgyalásban állunk. Ha elzárják tőlünk gazdaságilag azokat a területeket, amelyek állandóan táplálták a most még szabadon levő területet és Budapestet; — a megmaradt Magyarország lakosságának egy negyedrésze Budapesten lakik s ezt nem az a másik kis rész élelmezi, hanem a demarkációs vonalon túl levő területek — ha minket azoktól gazdaságilag elzárnak, akkor kiéheztetik ezt a fővárost, és itt a bolsevizmusnak, a felfordulásnak, az európai szociális revolúciónak új tűzhelyét és boszorkánykonyháját teremtik meg. Lehetetlenség, hogy a világháború után a népek még így kínozzák egymást, mert ha millió és millió embert így kínoznak, éheztetnek és egészen a kétségbeesésbe kergetnek, akkor ebből az emberiségre csak újabb szerencsétlenség és katasztrófa származik. A béketárgyalásra kiküldött kiváló képviselőink* a békeértekezlettől követelni fogják a demarkációs vonalak gazdasági felszabadítását, hogy a gazdasági forgalom helyreálljon. Különös nyomatékkal hangoztatom ezt ebben a pillanatban is, mert ha ezt nem teszik meg, akkor itt rövid idő alatt katasztrófa következik be. NN. 1920—1921. I. K. 102—103. o. 12. A főváros tanácsának jelentése a főpolgármesterhez a köztisztasági viszonyokról 1920. március 11. A tanács behatóan foglalkozott a főváros területén észlelhető nagyobb mennyiségű porképződéssel, az utcák tisztántartásával s általában a főváros köztisztasági viszonyaival, s ezekre vonatkozóan a közlekedési ügyosztály, valamint a köztisztasági igazgató meghallgatása után a következőket állapítja meg: a főváros köztisztasági viszonyait a hosszú háború, az utána következett forradalmak s végül a román megszállás következtében beállott rendkívüli körülmények igen károsan érintették, mely körülmények hatásai most kezdenek csak teljes intenzivitásukban mutatkozni. Az utcák burkolatai, főleg a vasabroncsozatú teherautók által oly rossz állapotba kerültek, hogy azokat a sok kátyú miatt alig lehet a kívánt módon tisztán tartani. A vízhiány miatt sem az utcákat, sem a parkokat nem lehet kellő mértékben locsolni, a tömlővel való locsolást, valamint anyaghiány miatt a makadám utak olajjal való portalanítását teljesen be kellett szüntetni. Mindössze néhány locsoló kocsival történt eddig az utczák portalanítása, ami különösen száraz, szeles időben alig jár némi észlelhető eredménnyel. A parkok pázsit területei teljesen elpusztultak, s a gyermekek játszó terévé süllyedtek, úgy, hogy most a parkok — melyek azelőtt a város 4. Az antant 1919. dec. 2-án hívta meg a Huszár-koimány képviselőit Párizsba a békefeltéielek átvételére. A magyar delegáció vezetője Gr. Apponyi Albert volt.