Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

III. A GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG ÉS AZ ÚJ FŐVÁROSI TÖRVÉNY HATÁSA BUDAPESTRE (1930. május —1934. április.)

belül 3,5 millió pengő s ezen felül a december havi illetményeket, amelyek 4 millió pengőt tesznek ki. Ennek következtében december elején a székesfőváros községi háztartásának pénzkészlete nem lesz s ilyen körülmények között a rendes kiadások kifizetése is nehézségekkel fog járni, az azonban bizonyosra vehető, hogy sem a karácsonyi segélyekre szükséges 3,3 milliót, sem pedig a januári fizetésekhez szükséges 4 millió pengőt előteremteni nem tudjuk. A székesfőváros háztartásában beálló ezen pénzhiánynak egyedüli oka az, hogy a kormány még máig sem fizette meg a kórházi ápolási díjakból kifolyólag fennálló és mintegy 20 millió pengőre tehető tartozását. Abból a célból, hogy a székesfőváros községi háztartása folyó évi december havában a kifizetések tekintetében fennakadást ne szenvedjen. Tisztelettel kérem Méltóságodat, hogy a kórházi ápolási költségek rendezése ügyében szükséges intézkedéseket a legsürgősebben megtenni méltóztassék.

1 dr. Lamotte tanácsnok Főp. 1930—1490. Tisztázat. Ernszt Sándor népjóléti és munkaügyi miniszter képviselőházi tájékoztatója a jóvárosi kilakoltatásokról 1930. november 21. A központi járásbíróságnál és az I—VI. kerületi járásbíróságnál előfordult a legutóbbi hónapban 353 ilyen eset, és a budai oldalon 39 eset. Az előbbi hónapban a pesti oldalon 239, és az előtte való hónapban 285 ilyen eset volt. Mint méltóztatik látni, némileg emelkedett, de nem túlságosan emelkedett azoknak az eseteknek száma, amelyekben kilakoltatásról volt szó. Ha én azután szorosabban megvizsgálom ezt a számot, mondhatom, hogy október hónapban 222 esetben jártak 1.1930. okt. 30-án Lamotte pénzügyi tanácsnok újabb jelentést adott a főpolgármesternek, melyben közölte, hogy a főváros folyószámláján — melyet a Községi Takarékpénztárnál vezettek — 162 670 P hiány jelentkezik. Másnap, okt. 31-én újabb félmilliós bérkifizetés miatt, a hiány tovább nőtt. Ugyanebben a jelentésben azt is előadta, hogy november folyamán elegendő bevételi felesleg lesz a hiány fedezésére, de decemberre a „pénzügyi lehetetlenülés" bekövetkezik s ennek elkerülésére sürgős kormányzati intézkedést kért. (Főp. 1930—1490.) A főváros végül is a budapesti bankok által adott 1930. évi ún. függőkölcsönből (250 000 angol font és 6,8 millió USA-dollár) és a Községi Takarékpénztár által több alkalommal nyújtott rövidlejáratú, ún. forgótőke kölcsönből fedezte hiányait s így sikerült elhárítani a pénzügyi csődöt. 1931-ben már 20 millió pengős forgótőke kölcsön felvételére volt szükség. A kormány csak 1932. jan.-tól került abba a helyzetbe, hogy a fővárosnál fennálló adósságából némi törlesztést eszközöljön, de ez az összeg is csak az állami adósságok egyrészének, havi 300 000 pengős részletekben történő törlesztését jelentette.