Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)
III. A GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG ÉS AZ ÚJ FŐVÁROSI TÖRVÉNY HATÁSA BUDAPESTRE (1930. május —1934. április.)
út és a Városliget környékén, ahol csendó'rszakaszok cirkáltak. A Vilma királynő-út, Bajza-utca, Nagy János-utca 23 és a Baross-tér környékén lovas és gyalogos rendőrök voltak készenlétben s ugyancsak karhatalom szállta meg a középületeket is. A rendőrségi páncélautók este 8 órakor hagyták el a millenniumi emlékoszlop előtti teret. Az éjszaka egyébként csendben és nyugalomban telt el. 24 Súlyos zavargások a munkanélküliek tüntetésén. Pesti Hírlap. 1930. szept. 2. 124. Lamotte Károly tanácsnok jelentése a főpolgármesterhez a főváros pénzkészletének várható kimerüléséről 1930. október 16. A székesfőváros pénzügyi helyzetére vonatkozólag tisztelettel jelentem Méltóságodnak, hogy a székesfőváros községi Háztartásának készpénzkészlete a folyó évi október hó 1-én 8 millió pengőre csökkent. Az október hó folyamán felmerült és előreláthatólag még felmerülő folyókiadásokat az október havi bevételek fedezni fogják, október hó végével azonban a közigazgatási és tanügyi személyzet illetményeire és lakáspénzére 7 millió pengő szükséges s így úgyszólván az egész pénzkészlet kimerül. November hó folyamán nagyobb bevételekre ugyan számíthatunk éspedig körülbelül 8 millió pengő többlet bevételünk lesz, amelyből azonban fedezni kell elsősorban november 15.-én a 20 millió dolláros kölcsön kamatszükségletét, amely körül23. Feltehetőleg elírás. 24. A szept. 1-i felvonuláson és tüntetésen Budapesten mintegy 150 000 ember vett részt, kb. tízszer annyian, mint 1930. máj. 1-én. E megmozdulás volt a legjelentékenyebb munkásdemonstráció az ellenforradalmi rendszer időszakában. Sztranyavszky Sándor belügyi államtitkár a tüntetés megrendezéséért s a történtekért a felelősséget a szociáldemokrata vezetőkre hárította. Nyilatkozatában — többek között — a következőket mondotta: „A mai nap eseményei igazolásai az ország rendjéért, békéjéért és fegyelméért felelős tényezők előrelátásának, akik eleve figyelmeztettek rá és a maguk részéről meg is tettek mindent annak érdekében, hogy ennek a tömegfelvonulásnak mindenfele formában eleje vétessék. A történelem, Isten ítélőszéke és a közvélemény előtt feleljenek azok, akik a figyelmeztető gondos előrelátás és a felvonulásokat betiltó rendőri intézkedések ellenére a munkanélküliség enyhítése szempontjából nemcsak céltalan, hanem egyenesen ártó módon és lelkiismeretlenül hívták életre a mai nap eseményeit. Vagy talán azt gondolják, hogy ez az eljárási mód alkalmas arra, hogy a közmunkák végzéséhez, tehát a munkáskezek foglalkoztatásához és a kenyér megszerzéséhez szükséges tőkék biztosíthatók és megszerezhetők legyenek?" (Pesti Hírlap 1930. szept. 2.) A tüntetésben országszerte mintegy negyedmillióan vettek részt. A szociáldemokrata vezetők a suhancok, provokátorok és a lumpenproletariátus terhére hárították a rombolásokat, hangoztatták, hogy a rendőrség indokolatlan beavatkozása váltotta ki a tömegek erőszakos fellépését. Peyer Károly szerint a demonstrációt azért kellett megcsinálni „.. .mert ha nem mi vesszük kezünkbe a dolgot, akkor egy-két hónap múlva máskép robban ki és a munkásság irányítása olyan egyének kezébe kerül (ti. a kommunista párt — szerk. megjegyzése), akik azt saját céljaikra akarják felhasználni." (U.o.)
