Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

II. BUDAPEST AZ ÁTMENETI GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS ÉS A BETHLEN-KORMÁNY AUTONÓMIA ELLENES TÖREKVÉSEINEK IDŐSZAKÁBAN (1925. május —

Ott minden lehetőség megvan arra, hogy a pártok egyenlő arányban, egyenlő feltételek mellett vegyék fel a választási küzdelmet. (Scitovszky Béla belügyminiszter: És az eredmény?) Az uraknak igazán kevés okuk van panaszkodni, mert önök, amikor egyszer a hatalom teljességében voltak, eltekintve attól, hogy a városnak mérhetetlen károkat okoztak (Zajos ellenmondások a balközépen. — Wolff Károly: Ez az ön véleménye!) mindenkit kizártak a bizottságokból, oda önmaguk ültek be és ott senki mást nem tűrtek meg. Önök tehát a városházát éppen úgy, mint a bizottságokat, monopolizálták teljes egészükben. (Wolff Károly: Ön nem volt benn, ne beszéljen!) Ez nem jelenti azt, hogy ne tudjak olyasmit, ami köztudomású. (Wolff Károly: Szavazati jogot nem koboztunk el! — Zaj — Elnök csenget.) Akkor mi passzivitásban voltunk, de nem szűntünk meg pártnak lenni. (Zaj — Wolff Károly közbeszól.) Elnök: Wolff Károly képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. A szónokot pedig kérem, méltóztassék a tárgynál maradni. (Propper Sándor: Szégyelhetik, de tagadni nem lehet!) Peyer Károly: Akkor is párt voltunk, amikor passzivitásban voltunk, és párt leszünk akkor is, ha megint passzivitásba megyünk. Egyáltalán nem függ a mi politikai és egyéb tevékenységünk attól (Farkas István: Nem függ a panamáktól, mint az uraké! — Zaj.), hogy a városházán részt veszünk-e munkában, vagy pedig nem veszünk részt. Én azt hiszem, objektíve el kell ismernie mindenkinek, hogy a mi részvételünk a városházán sok millió megtakarítást jelentett a fővárosi adófizető polgárok javára (Ellenmondások a jobboldalon és a középen.) és sok panamát nem lehetett megcsinálni, mert a mi ellenőrzésünk ott volt (Zaj a jobboldalon és a középen) és lehetetlenné tette olyan ingatlanok megvételét, olyan stallumok

4 létesítést, amelyeket különben önök megvettek, illetőleg létesítettek volna. (Petrovácz Gyula: Akkor csak passzivitásba! — Farkas István: Azt majd mi döntjük el, és nem maga, Petrovácz. — Zaj.) KN. 1927—1932. XXV. K. 291—293. o. 4. Állások.