Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

II. BUDAPEST AZ ÁTMENETI GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS ÉS A BETHLEN-KORMÁNY AUTONÓMIA ELLENES TÖREKVÉSEINEK IDŐSZAKÁBAN (1925. május —

Mikor épül fel a magyar Locarnó, mely a hazai politikában gyűlölet, elzárkózás és megalázás helyett kinyitja a jognak és igazságnak kapuját. 117. Peyer Károly felszólalása a szociáldemokrata párt állásfoglalásáról az előkészületben levő fővárosi törvénnyel s a városi választási rendszerrel kapcsolatban 1930. február 26. A főváros közgyűlése egyhangúlag fogadott el egy határozati javaslatot, amelyhez az összes pártok hozzájárultak. Ebben a határozati javaslatban a főváros közgyűlése leszögezte magát az általános, egyenlő és titkos választójog mellett. Ugyanakkor, amikor a főváros pártjai ilyen álláspontot foglaltak el, a főváros közgyűlési pártjainak egy része tárgyalásokat folytatott a belügyminiszter úrral abból a célból, hogy az ott leszögezett álláspontjuknak éppen az ellenkezője kerüljön be a törvénybe. Ők voltak azok, akik a politikai árulásnak olyan mérvét követték el, amelyre eddig még példa nem volt. A politikai árulásnak igen nagy mértéke az: a fórumra

1 nyíltan odaállani és állást foglalni az egyenlő választójog mellett, titokban pedig tárgyalni a belügyminiszter úrral és olyan kerületi beosztást felvenni a törvénybe, amely annak az elvnek pont az ellenkezője. Erre még egyáltalán nem volt példa. Meg kell állapítanom, hogy az a kerületi beosztás, amely ebben a törvényjavaslatban nyilvánosságra került, teljesen ellenkezik azzal a felfogással és azzal az elvi állásponttal, amelyet a főváros közgyűlésének összes pártjai elfoglaltak. Azt méltóztatnak mondani, hogy egyenlő szavazati jog van? Persze, a törvényben, papiroson mindenkinek egyenlő szavazati joga van, de nagy különbség az, ha az én szavazatomnak tizedrész annyi értéke van, mint a másik kerületben levő bizottsági tag szavazatának. Ne méltóztassék a kérdést így megkerülni és lehetetlenné tenni azt, hogy az egyenlőség a gyakorlatban tényleg érvényesüljön is. Én nem teszem magamévá azt a kijelentést, amely elhangzott, hogy az I. kerületben 9000 választó van, mert ott sokkal kevesebb választó van. Ennélfogva az I. kerületben, ha fenn méltóztatik tartani a kormánypárt házi használatára készült rendszert, hogy tudniillik ezer választó kell, s fenn méltóztatik tartani a minden csalásra alkalmas és minden csalást lehetővé tevő szelvényrendszert,

2 a pártok természetesen nem is jutnak abba a helyzetbe, podás az erdélyi magyar nagybirtokosok kisajátított vagyonát illetően. (Optáns ügy.) A megegyezés értelmében Magyarország tízéves időszak folyamán a jóvátételre fizetendő összegek egyrészét a volt erdélyi nagybirtokosok kártalanítására fordíthatta. 1. A politikai nyilvánosság elé. 2. Utalás a fővárosban bevezetett választási technikai újításra, más néven az ún. boletta rendszerre. A korábbi választások alkalmával ui. többször előfordult, hogy a kerületenkénti s pártonkénti részvételhez szükséges 1000 ajánló aláírását a választási bizottságok nem fogadták el részben hamisításra, részben több párt ajánlási ívein való előfordulásra tekintettel. Az így adódó viták és huza-vonák kiküszöbölésére a választásra jogosultak postai úton kapták meg szavazási igazolványukat és a szelvényt (a bolettát), amelyet az aláírással egyidejűleg kellett átadni. A pesti választások előtt kialakult árfolyama volt egy bolettának s a pártok nyíltan vásárolták a szelvénye-