Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

II. BUDAPEST AZ ÁTMENETI GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS ÉS A BETHLEN-KORMÁNY AUTONÓMIA ELLENES TÖREKVÉSEINEK IDŐSZAKÁBAN (1925. május —

9. A törvényjavaslat az üzemek igazgatását is kiveszi az önkormányzat teljes hatásköréből. Az üzemigazgatóságot az a törvényhatósági tanács választja, melynek a kormánytól függő többségét szervezetileg biztosították. Az üzemigazgatóságok tagjait nem kell a törvényhatósági bizottság tagjai közül választani, nem kell, csak lehet, de lehet „külső szakértő" közül is, egy tagot pedig a főpolgármester nevez ki. Az üzemigazgatóságok ilyformán szintén kormánypárti expozitúrákká válnak, a főváros lakosságát csak a teherviselés illeti teljes mértékben. A jogokon osztoznak: a törvényhatósági tanács, a főpolgármester és a „külső szakértők". 10. Az önkormányzati elv megsemmisítésének betetőzése a kormányhatósági felügyeletre vonatkozó rész, melynek a költségvetés felülvizsgálása című szakaszában következő intézkedés foglaltatik: „A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve a költségvetést jóváhagyja, vagy indokolt esetben a költségvetés egyensúlyának megóvása mellett törvényes intézkedések által a székesfővárosra rótt kötelezettség teljesítésére szükséges kiadást a költségvetésbe felvéteti." Ez a szakasz feleslegessé teszi az önkormányzatot. Ez az intézkedés az önkormányzat sírfelirata. Futólagos, teljességre nem számító, mindenesetre hiányos szemlénket fájdalmas érzéssel zárjuk le. Magyarországból sok elveszett, de ami itt megmaradt, azt nem engedjük elveszni! Ne akarjanak ellentétet támasztani főváros és vidék között. Rosszul fogja meg az ügyet, aki azt hiszi, hogy Budapestet le kell fokozni. Budapest szellemi színvonalát, kulturális és gazdasági erejét fenn kell tartani és fel kell támasztani az ország érdekében. A feladvány nem lehet az, hogy Budapest elsorvadjon, hanem ellenkezően az, hogy a vidék felemelkedjék jogban, kultúrában, egészségben és az egész ország fővárosával együtt talpra álljon! A fővárosi törvényjavaslat nem szolgálja Budapest népének jogát. Ez a törvényjavaslat halálosan megsebzi az önkormányzat elvét, az önrendelkezés jogát és szabadságát, a jogegyenlőség elemi ismérveit, mértéktelenül felduzzasztja a kormány hatalmát, kiegyenlíthetetlen ellentétet támaszt jogok és kötelességek között, pártokra és személyekre szab törvényt, kicsinyes, visszataszító, elavult és átlátszó fogásokkal játsza ki a választópolgárság érdekét és akaratát. A hágai tárgyalásokkal kapcsolatban megállapították, hogy a nemzetközi politika Locarnó

6 óta új utakra tért, a népek közötti közeledés és megértés útjára. Tvhat. biz. közgy. jkv. 1930—258. fölött a közgyűlés egyszerű szavazással döntött. A pénzbüntetés kifizetéséig a bizottsági tag nem élhetett e minőségből származó jogaival. Megemlítendő, hogy — ellentétben az országgyűlési képviselőséggel — a törvényhatósági bizottsági tagság nem járt semmiféle pénzdíjazással, viszont a közgyűléseken kötelező volt a részvétel. 6. Locarnói konferencia 1925. okt. 5—16. A svájci üdülőhelyen folytatott diplomáciai tárgyalásokon hét európai állam — Anglia, Belgium, Csehszlovákia, Franciaország, Lengyelország, Németország és Olaszország nyolc megállapodást létesített, melyek célja népeik megóvása a háború veszélyétől s gondoskodás a felmerülő konfliktusok békés megoldásáról. Az európai sajtó az egyezményt mint a „megbékélés paktumát" üdvözölte. Hágai konferencia 1929. aug. 6—31. Tizenkét állam tanácskozása az első világháborút elvesztett országok jóvátételi kötelezettségeinek teljesítéséről. A konferencián jött létre megálla-