Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

II. BUDAPEST AZ ÁTMENETI GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS ÉS A BETHLEN-KORMÁNY AUTONÓMIA ELLENES TÖREKVÉSEINEK IDŐSZAKÁBAN (1925. május —

Ez vereséget jelent a párt részére. A fordulattal nyert 10 ezerén fölüli tiszta k.

2 szavazat nagy eredmény ugyan, de ez éppen azt mutatja, hogy nem voltunk képesek ezt a nagy erőt harcba vetni. A vereség dacára nagy erőpróbája volt a pártnak a T.B. választás, amelyben még is csak kiviláglottak a párt erői, a hibák mellett. 2. A T.B. választásokban bebizonyult, hogy a párt helyesen értékelte a munkásság balratolódását. Igaz, hogy egy egészen tiszta képet nem lehet alkotni a nagy zűrzavar, az elkövetett hibák és mulasztások miatt, azonban hozzávetőlegesen, különféle részletekből a balratolódás egész határozottan észlelhető. Meglátszik ez az egyes listákra leadott szavazatok számaiból is, amellett, hogy ezek a szavazatok nem mind azoknak a pártoknak az erői, amelyek azokat megkapták. Az egyes listák szavazatai és % arányszáma Bpesten és vidéken I. lista 49 232 Bpestre esik 40 % vidékre 60% II. „ 159 710 „ „ 61 % „ 39% III. „ 7 094 „ „ 75 % „ 25% Ezekből a számokból kitűnik, hogy az árulások, az évek óta tartó passzivitás, a szocialfassismus

3 elől a szervezetlenségbe menekülő munkások a napi követelésekkel kombinált nemzeti demagógiának nem áll kötélnek. Elhagyja a szociálfassisztákat, menekül előle, de nem megy jobbra. Az I. sz. lista fassiszta lista volt, de a rája esett munkásszavazatok nem a szoc. fass.-tól elszakadt munkások szavazatai. A Bpestre eső 40 %-nyi szavazat túlnyomórészt a városnál, a közüzemeknél alkalmazottakéi. Ezeknél a munkásoknál ez vagy a kenyér kérdése, vagy mint a városnál alkalmazott, a várostól különféle előnyöket élvező munkások tényleg hallgatnak a városházi nemzeti-keresztény-fassiszta vezetőkre, tehát nem újjonnan mentek át. Ezek már régebb óta tagjai is a ker.-szöveknek.

4 A vidéken már több az elmaradottabb munkás, aki hisz a nemzeti jelszavakban. Azonban még ez sem játszik komoly szerepet a balratolódás értékelésében, ha figyelembe vesszük, hogy az egyes listákra esett összszavazat mindössze csak 6,25 %-a a 750 ezernyi szavazati jogosultsággal bíró munkásságnak. Csak annyiban jelent komoly számot, hogy a jövő harcaiban is számolnunk kell vele, mint tömegmozgalommal. A II. listánál már vannak közvetlen veszteségeink. Egy baloldali lista hiányában ide nagyon sokan szavaztak olyan munkások, akik egyébként már ismerik a szd.

5 bürokráciát. A választások megindulásakor heves viták voltak az üzemekben arról, hogy a II. vagy III. listára kell e szavazni. És számos igen fontos üzemben a III. felé hajlott a többség, egyrésze azonban a III. lista fassizálódása láttára visszatért a sozial2. Kommunista. 3. Az áruló és jobboldali munkásvezérek megbélyegző korabeli elnevezése, melyet — súlyos hibaként, de az akkori nemzetközi gyakorlatnak megfelelően — az illegális KMP a magyar szociáldemokrata mozgalom egészére kiterjesztve, annak elítélő politikai jellemzésére alkalmazott és használt. 4. Keresztény szövetségek vagy sárga, keresztényszocialista szakszervezetek. 5. Szociáldemokrata.