Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

II. BUDAPEST AZ ÁTMENETI GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS ÉS A BETHLEN-KORMÁNY AUTONÓMIA ELLENES TÖREKVÉSEINEK IDŐSZAKÁBAN (1925. május —

nak ahhoz, hogy Budapest önálló létét, amely önkormányzati jogában gyökeredzik, egy kormányhatalom járszalagján vezesse, mert akkor be fog férkőzni a budapesti városházára, Budapest közönsége ügyeinek intézésébe az a szellem, amely tíz esztendő óta, íme, idejuttatta, tönkretette ezt az országot. Úgy gazdasági szempontból, mint a társadalmi harmóniája céljából szükséges lelki egység szempontjából is teljesen tönkretették ezt az országot, és ez lesz Budapest sorsa is. Nem tagadom, súlyos és kemény világnézeti harcok voltak a városházán. 1920. óta szemben álltunk az ottani úgynevezett keresztény községi pártnak mindazzal az elfogultságával és gyűlöletével, amely azokból a tragikus időkből származott, amikor a katasztrófák végigszántottak az országon. De ott álltunk és védtük magunkat, azokat a nemes, szabadelvű hagyományokat, amelyeknek védelmére kiküldettünk. Soha nem feledkeztünk meg azonban arról, hogy az első és legfontosabb érdek e város lakosságának vagyoni, kulturális és szellemi értéke, és ezt meg is védtük; a pártpolitikán felülemelkedve még a világnézet szempontjából velünk szemben álló, szöges ellentétben álló pártokkal is össze tudtunk fogni, ha Budapest lakosságának érdekéről volt szó. Mit gondol a t. kormány, el lehet így bánni Budapesttel? Ezzel a nagy várossal, amelynek méreteire vonatkozólag pár számaddattal vagyok bátor itt a t. Házat megismertetni. A kiszámított népesség Magyarországon 1927-ben — mert a hivatalos statisztika legutóbbi adatai 1927-ből származnak — 8 525 725. Budapesten a népesség 971 170, vagyis az ország lakosságának 11,39 %-át Budapest lakossága teszi. Budapesten 1927-ben 5862 lakás épült, a többi törvényhatósági joggal felruházott városban összesen 2176 lakás, a rendezett tanácsú városokban 5401 lakás. Tehát Budapesten egymagában majdnem annyi lakás épült, mint az összes magyar városokban. A gyáripari termelés értéke az országban 2 691 972 000 pengő. A gyáripari termelés értéke Budapesten 1 125 528 837 pengő, vagyis az ország összes gyáripari termelési értékének 41,81 %-a. A gyáripari telepek száma Magyarországon 3544. Budapesten a gyáripari telepek száma 1226, vagyis az ország összes gyáripari telepeinek 34,59 %-a. A gyáripari telepeken az országban összesen 271 303 munkás dolgozik. Budapesten 113 785 munkás dolgozik, vagyis az összes gyáripari telepek munkásai számának 41,94 %-a. A behozatal értéke Magyarországon összesen 1 146 797 000 pengő. Budapesten 613 741 637 pengő, vagyis az összes behozatal értékének 53,52 %-a. A kivitel értéke Magyarországon 800 473 000 pengő volt a Budapestről külföldre kivitt áruk értéke 268 268 959 pengő, vagyis az összes kiviteli értéknek 33,51 %-a. Géperőjármű volt Magyarországon 17 906, Budapesten 10 652, vagyis az ország összes autóinak, gépjárműveinek 59,49 százaléka. Az országban működő hitelintézetek száma 1838 volt, 12 360 tisztviselő alkalmazottal. A budapesti létszám 269, az alkalmazottak száma 7081, vagyis az összes hitelintézetek tisztviselőinek 57,29 %-a. A Magyarországon működő hitelintézetek saját tőkéje kitett 510 041 000 pengőt, a Budapesten működő hitelintézetek saját tőkéje 394 882000 pengőt, vagyis az ország területén működő hitelintézetek tőkéjének 77,42 %-át. A hitelintézetek összes vagyona Magyarországon 3 661 004 000 pengő, a Budapesten működő hitelintézetek összes vagyona 2 724 553 000 pengő, vagyis az összes vagyon 74,42 %-a. Beszélhetnék kérem kulturális vonatkozásokról is. A magyarországi elemi iskolák összes tanítóinak száma 16 941, ezek közül a budapesti elemi iskolákban 2176 tanító működik, vagyis a tanítók összes számának 12,84 %-a. Magyarországon