Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

II. BUDAPEST AZ ÁTMENETI GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS ÉS A BETHLEN-KORMÁNY AUTONÓMIA ELLENES TÖREKVÉSEINEK IDŐSZAKÁBAN (1925. május —

éves korig 69 % van tüdőbajban és a Nagy-Magyar Alföld déli részein ez az arányszám még 10 %-kal súlyosabb. Igaza volt gróf Zichy János t. képviselőtársamnak akkor, amikor az egyik pesti napilapban vészsikongásszerűen hangzó vezércikket írt arról, hogy: Mentsétek meg a magyar gyermekeket a tüdővésztől, mert valóságos pusztulás a gyermekekre nézve az, amit ez az emésztő kór végez közöttünk s elvész a jövő magyar generáció. KN. 1927—1932. XXII. K. 374. o. 112. Pakots József felszólalása a Parlamentben a kormány fővárosi politikájáról, a Wolff párt kétkulacsos taktikájáról az autonómia kérdésében és Budapestnek az ország életében elfoglalt jelentős helyzetéről 1929. december 6. A parlamenti ellenzékben és a székesfőváros törvényhatósági bizottságának az ellenzékében már régen élt az a gyanú, hogy a fővárosi mandátumok körül egy mesterséges előkészítőmunka folyik. Láttuk ezt az 1925. évi választások óta, amikor a kormány 1925-ben nagy applombbal belement a budapesti községi választásokba, hirdetvén egyes nagy beszédekben, többek között a délivasúti vendéglőben is, ahol maga a miniszterelnök úr is megjelent Kozma bizottsági tag úr oldalán, hogy itt egy egészen új rendszer és szellem vonul be a városházán. Később maga az egységespárt akkori elnöke, Almásy László igen t. képviselő úr hirdette azt, hogy a kormány most már képviseltetni kívánja magát a székesfőváros kommunitásában.

1 A kormány tehát megszervezte a maga pártját a városházán s 1925-ben megindult a nagy hadjárat, amelynek eredménye az lett, hogy a választók bizalmából mindössze 19 bizottsági tag juthatott be a kormány listáján az úgynevezett községi polgáripárti listán a főváros közgyűlésébe. Mi történt azóta? 1925 óta megindult a lélekvásárlás, a legcsúnyább módon, amely homlokegyenest ellenkezik a politikai etikával és a közéleti tisztességgel, mert megtörtént az, hogy az egyes pártokból, a Wolff-pártból éppen úgy, mint a mi pártunkból egyes embereket az úgynevezett községi kormánypárt magához tudott édesgetni.

2 A hatalom bűvköre odacsábította őket és azok a szirénhangok, amelyeket arról a pártról hangoztattak egyes gyengébb jellemű bizottsági tagokkal szemben valóban azt az eredményt érték el, hogy felduzzasztottá magát ez a párt körülbelül 80 főre. Abból a 19 főből álló pártból felduzzasztottá magát egy 80 tagból álló úgynevezett községi párttá. A közgyűlés választott tagjainak csupán 8,7 %-át tette ki a Községi Polgári Párt, ma pedig mesterségesen, részben a kinevezetettekkel, részben ezen átcsoportosításokkal az úgynevezett Keresztény 1. Közösségben. Itt: városvezetésben. 2. Ismertebb diszidensek voltak: a Wolff pártból Usetty Béla, Becsey Antal, a polgári ellenzéki pártokból Bárczy István, Harrer Ferenc, Ugrón Gábor átlépése keltett feltűnést.