Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

II. BUDAPEST AZ ÁTMENETI GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS ÉS A BETHLEN-KORMÁNY AUTONÓMIA ELLENES TÖREKVÉSEINEK IDŐSZAKÁBAN (1925. május —

látom közvetlenül célját a határozat ama további részének sem, amely szerint a budapesti állami munkaközvetítő intézet és az Országos Munkásbiztosító Intézet közegei a székesfőváros idevonatkozó tárgyalásain való közreműködés végett kiküldessenek, megjegyezve, hogy a munkaközvetítő intézet egyébként sem az én felügyeleti ügykörömbe tartozik, hanem a kereskedelemügyi miniszter úr felügyelete alatt áll. Vass Tanácsi IX. 1926—5074. Tisztázat. 100. Petrovácz Gyula képviselő parlamenti felszólalása a szellemi proletariátus kialakulását elősegítő egyetemi felvételi rendszerről 1928. február 15. Kell lenni korlátozásnak két okból is.

1 Az egyik ok az egyes egyetemek befogadó képességében van megadva. Amikor például a műegyetemet 1800 hallgatóra építették és ott a vegyészeti szakon a laboratóriumok, az építészeti szakon a rajztermek, a gépészeti szakon a műhelyek egy meghatározott hallgatószámra lettek építve, amelyekbe nem lehet több embert bepréselni, mint ahány ilyen hely van, akkor az a műegyetem nem csonka Magyarországra épült. Az a műegyetem akkor Nagy-Magyarországra épült s ennek a Nagy-Magyarországra épült műegyetemnek is csak 1800 helyet terveztek azért, mert tervben volt annak idején a temesvári második műegyetem felépítése. De ha itt egy adottság van, akkor a magam részéről nem tartom elképzelhetőnek azt, hogy 1800 olyan helyre, ahol egy helyre nem lehet két hallgatót beiktatni, mint a statisztika mutatja, már évek óta 2200—2500—3000 hallgatót vesznek fel. Az idei tanévben is 2200 hallgató van, tehát 400 olyan felvett hallgató is, akinek tulajdonkép a laboratóriumokban, műhelyekben és rajztermekben effektíve nincs helye, akik a folyosón kénytelenek rajzolni. Itt tehát feltétlenül le kell szállítani a felvehető halgatók számát. (Várnai Dániel: 3800-at engedélyezett a minister!) Épen azért mondom, hogy nem lehet panasz a törvény ellen. Azt hiszem, sokkal rigorózusabban

2 a kormány és a munkaadói érdekeltség között létrejött, s amely szerint: „A munkaadói érdekeltség kifejezetten azzal a feltétellel jelentette ki készségét az öregségi és rokkantsági biztosítás költsége egyrészének vállalására, hogy ennek ellenében a munkahiány esetére szóló biztosítás bevezetésétől a kormányzat eláll." (Tanácsi IX. 1926—5074.) A munkanélküli segély kérdése ezt követően többé már nem került napirendre az ellenforradalom negyedszázados fennállása időszakában. 1. A felszólaló, beszéde előző részében főleg az ún. Numerus clausus (zárt szám, latin) törvénnyel foglalkozott, amely a tudományegyetemekről, a műegyetemről, a budapesti közgazdaságtudományi karról és a jogakadémiákról a baloldali családból való és zsidó származású tanulók egyetemi felvételét gyakorlatilag lehetetlenné tette. (1920. XXV. tc.) A törvény 1. §-a szerint a felsorolt intézményekbe csak „...olyan egyének iratkozhatnak be, kik nemzethűségi s erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók és csakis olyan számban, amennyinek alapos képzése biztosítható". 2. Szigorúbban.