Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

I. BUDAPEST A FEHÉRTERROR, AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER BERENDEZKEDÉSE ÉS A KERESZTÉNY KÖZSÉGI (WOLFF) PÁRT VÁROSHÁZI EGYEDURALMA IDŐSZAKÁBAN (1919. augusztus—1925. május.)

Csemoch János hercegprímás levele Arnette párizsi érsekhez az ellenforradalom kibontakozásának okairól, fővárosi eseményeiről s az egyház állásfoglalásáról az új politikai fejleményekkel kapcsolatban 1919. szeptember 13. Eminence,

1 budapesti francia katonai misszió szíves ajánlására bátorkodom Eminentiád irgalmas szívéhez fordulni a szerencsétlen Magyarország érdekében. Országunk súlyos félreértések miatt nem tud nyugalomhoz jutni. A kommunizmus március 21-től augusztus l-ig dühöngött. Mérhetetlen erkölcsi és anyagi károkat okozott. Kitörésében és működésében a szociáldemokraták és a kommunisták egyaránt felelősek. A szociáldemokraták vezérei csekély kivétellel résztvettek a tanácskormányban. Sőt a tanácskormány egyenesen a szociáldemokrata szakszervezetekre támaszkodott. A nép nagy többségében nem volt semmi hajlam a bolsevizmusra. Iszonyú terrorral dolgoztak a bolsevikiek. Sokakat kegyetlenül megöltek s mindenkit halállal rémítettek. Elnyomták a vallást és a hazafiasságot. Raboltak és a népet éheztették. Mikor a románok megtámadták és megverték a vörös hadsereget, a nép egyértelműleg a bolsevizmus ellen fordult. A szociáldemokraták az utolsó perczben megkísérelték hatalmuk megóvását s alkottak egy szociáldemokrata kormányt,

2 amelyben helyt adtak egyes exponált kommunista vezéreknek is. Ezt a kormányt a fölébredt népharag elsöpörte.

3 A polgárság, katonaság és rendőrség különösen a földműves osztály, amely Magyarország óriási többségét jelenti, nem akarta tűrni a kommunisták bűntársainak és saját hóhérainak uralmát. Kétségbeesésökben József főherceget a népszerű hadvezért kérték meg, hogy vállalja az ország kormányzóságát és nevezzen ki kormányt addig, míg a nép megválasztja képviselőit és ezek határoznak a kormányforma és a kormányzás ügyében. József főherceg vállalta a megbízást, kinevezett először egy hivatalnokkormányt,

4 azután a pártokból alakult kormányt,

5 amelyben a nép hangos követelésére csak keresztények foglaltak helyet, a zsidó munkásvezérek kizárásával. Az antanté-hatalmak követelték József főherceg visszalépését és a kormány átalakulását olyképen, hogy abban a polgárság, a parasztok és a munkások képviselői helyet foglaljanak. József főherceg visszalépett,

6 bár a nép nagy fájdalommal látta távozását. A kormány a már József főherceg által kinevezett Friedrich István gyáros elnöklete alatt kiegészítette magát. A kormány tényleg a pol1. Főmagasságod: az Eminenciás cím megszólító változata. 2. Peidl Gyula ún. szakszervezeti kormányára (1919. aug. 1—6.) utalás. 3. Peidl kormányát, a román királyi csapatok Budapestre történt bevonulása után, az ellenforradalmi, ún. Fehér Ház csoport fegyveresei élükön Friedrich István gyáros, volt hadügyi államtitkárral, puccs útján 1919. aug. 6-án lemondásra kényszerítették. 4. Utalás az első Friedrich-kormányra, melynek tagjai főként a minisztériumok adminisztratív államtitkárai vagy rangidős főtisztviselői voltak. Friedrich első kormánya 1919. aug. 15ig volt hivatalban. 5. A második Friedrich-kormány 1919. aug. 15-től, az ún. koncentrációs Huszár-kormány nov. 25-i megalakulásáig vezette az ország ügyeit. 6. Habsburg József főherceg, tábornagy, 1919. aug. 5-től aug. 23-ig volt kormányzó, amikor is az antant követelésére távozni kényszerült.