Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

I. BUDAPEST A FEHÉRTERROR, AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER BERENDEZKEDÉSE ÉS A KERESZTÉNY KÖZSÉGI (WOLFF) PÁRT VÁROSHÁZI EGYEDURALMA IDŐSZAKÁBAN (1919. augusztus—1925. május.)

gárság, a parasztság és a munkásság képviselőiből áll. Még pedig csupa új emberek­ből, akik a háború előtti és alatti kormányzásért nem felelősek. Az ország nagy több­sége a kormány mellett van és lelkesen támogatja azt. Az entente-batalmak azonban nem hajlandók ezt a kormányt elismerni. Ameny­nyire tudhatom, az el nem ismerés okai: 1. a kormány monarchista-érzelmű, 2. tűri a fehérterrort és a zsidóüldözést, 3. nem akarja fölvenni a szociáldemokrata munkás­ság vezéreit. Ezen okokra az ország többségének válasza a következő: Az entente bizonyára nem kívánja meghatározni Magyarország kormányformáját, hanem annak meg­határozását az ország szabadon választandó képviselőire bízza. Ezt az entente vilá­gosan ki is jelentette, A kormány egyetlen tagja sem nyilvánította eddig a nézetét, vájjon monarchista-e vagy köztársasági. József főherceg meghívásában részes a kor­mány több tagja, de ez nem történt azzal a céllal, hogy a királyságot visszaállítsák. A kormány teljesen szabad és titkos választást akar. Fölajánlotta az entente-nek, hogy a választásra vonatkozó intézkedéseit bizalmi embereivel ellenőriztesse. Tehát teljes mértékben meg van a garancia, hogy a nemzet szabadon válasszon. 2. A kor­mány hivatalosan nem alkalmaz terrort és nem üldözi a zsidókat. Elfogatta ugyan a kommunista uralom legfőbb vezéreit, de ezeket a rendes bíróság elé állítja, hogy közönséges gaztetteikért (nem politikájukért) feleljenek. Hogy a nép és az elkesere­dett fehér katonaság az anarchia napjaiban meggyilkolt néhány bolsevikot, azért a kormány nem felelős, valamint a szórványosan előfordult zsidóüldözésért sem, amelyet a sokat sanyargatott nép végső elkeseredésében követett el. A népet a ható­ságok nem lázították, nem is támogatták, hanem erélyesen fölléptek az ártatlanok védelmére és a közbiztonság helyreállítására. Különben is a sokat elpanaszolt pogro­mok inkább kevésbé veszedelmes elverések voltak, mint üldözések. Biztosítom Emi­nenciádat, hogy az egyház és a hatóságok mindent megtesznek a zsidók védel­mére. Maguk a tisztességes zsidók utálattal fordultak el fajuktól. Ezrével térnek át a zsidók a kereszténységre. Budapesten alig győzik papjaim a keresztségre jelentkező zsidók oktatását. S éppen a commune idején keresztelkedtek legtöbben. 3. A munkásság elvesztette bizalmát a régi munkásvezérek iránt. Tömegesen lép ki a szociáldemokrata pártból s a keresztényszociális párthoz csatlakozik. Még a szociáldemokraták sem akarnak a régi zsidó vezérekről hallani. így indokolt a kormány álláspontja, hogy a régi munkásvezéreket nem akarja befogadni a kor­mányba. Jogosan fél a kormány újabb zavargásoktól és lázadásoktól, ha a gyűlölt zsidóvezéreket veszi föl, akik ma már igen kevés embert képviselnek. A munkásokat a keresztényszocialista miniszterek és egy keresztény munkás miniszter képviselik. Ha az ismert szociáldemokrata vezérek hatalomhoz jutnak, akkor vége a szabad választásnak, mert a szociáldemokraták kíméletelen terrorja újra működésbe jön úgy, mint Károlyi idejében. 7 Testvéri szeretettel kérem Eminenciádat, kegyeskedjék Szent István haldokló országa érdekében az entente-hatalmak képviselőinél közbenjárni és a mostani becsü­letes kormány elismerését kieszközölni. Kimondhatatlanul sokat szenvedtünk. Enged­7. Utalás az őszirózsás forradalmat követően Károlyi Mihály miniszterelnöksége, majd a köztársasági elnöksége alatti eseményekre.

Next

/
Thumbnails
Contents