Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

II. BUDAPEST AZ ÁTMENETI GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS ÉS A BETHLEN-KORMÁNY AUTONÓMIA ELLENES TÖREKVÉSEINEK IDŐSZAKÁBAN (1925. május —

B) A tanács felterjesztése Pesthy Pál igazságügyminiszterhez 1926. június 21. A törvényhatósági bizottság szín ügyi bizottsága foglalkozván Stadler Nándor bizottsági tagnak az erkölcs védelme ügyében tett indítványával, szükségesnek találta a színházak idevonatkozó kérdései mellett az irodalomban mutatkozó erkölcsellenes tendenciákat is vizsgálat tárgyává tenni. Kétségtelen, hogy ha nem is a legközvetlenebb, de a legáltalánosabb befolyást a társadalom erkölcseinek fejlődésére és alakulására az irodalom gyakorolja és mert a leghozzáférhetőbb, a legszélesebb köröket hatása alá vonhatja. Természetesen nem szabad túlbecsülni a könyvek és sajtótermékek egyenes hatását, és mindenesetre vizsgálat tárgyává kell tenni az erkölcsök módosulásának visszahatását az irodalomra, mégis meg kell állapítanunk, hogy épen mert a kinyomtatott könyv elterjedése kiszámíthatatlan és ellenőrizhetetlen, a könyvek útján terjedő erkölcsi romlás olyan tényező, mellyel számolni, és ellene hathatósabban védekezni kell. Az irodalom szabadsága természetesen mellőzhetetlen követelmény, határozottan megállapítható azonban az, hogy ez a szabadság néha csak a visszaéléseket palástolja, illetve a visszaélések keresnek büntetlenséget reá hivatkozva. Épen a szabadság eszméjének tisztasága érdekében kívánatos ezeknek a visszaéléseknek megakadályozása. Az irodalom nem lehet büntetendő cselekmények elkövetésének helye, a közerkölcsöket sértő vagy veszélyeztető írásmű olyan érdekeket támad, melyek az egész társadalom javát szolgálják. A magyar törvényhozás, midőn a sajtó szabadságát biztosította és szabályozta, ezeket az elveket következetesen végig gondolva, megfelelő mértékben gondoskodott a visszaélések ellen való védelemről is. A védelem gyakorlásának módja azonban a védekezés szükségének mértékéhez képest módosulásnak vethető alá, sőt ez egyenesen kívánatos minden olyan esetben, midőn a veszélyeztetett érdekek fokozott oltalmat igényelnek. Úgy véljük, a magyar társadalom a háború és az azt követő súlyos idők közepette világfelfogásának alapjaiban többé kevésbbé megrendült és sokkal befolyásolhatóbbá vált. Ilyen körülmények között sokszorosan fontos, hogy mérlegelés tárgyává tegyük azokat a külső hatásokat, melyek az általános felfogások ki- és átalakulásában szerepet játszhatnak. Az irodalom nagy térfoglalása kötelességgé teszi eszközeinek szigorú felülbírálását, nagy veszélyessége pedig a vele űzött visszaélések késedelem nélküli megtorlását. A mai helyzet elfogulatlan áttekintése teljesen indokolttá teszi, hogy ma a sajtó útján elkövetett közerkölcsöt sértő cselekmények elbírálásánál súlyosabb mértéket kell alkalmazni, épen ezért tisztelettel kérjük Nagy méltóságodat, méltóztassék utasítani a vádemelésre jogosult hatóságokat, hogy az irodalomban mutatkozó erkölcstelen tendenciákat, az irodalom igazi céljai helyett az alacsonyabb indulatok kihasználását, szóval az irodalom cégére alatt mutatkozó, de vele teljes ellentétben álló pornografikus irodalmat szigorúbban vonják eljárásuk körébe és annak terjedését a rendelkezésükre álló eszközökkel akadályozzák meg.