Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

II. BUDAPEST AZ ÁTMENETI GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS ÉS A BETHLEN-KORMÁNY AUTONÓMIA ELLENES TÖREKVÉSEINEK IDŐSZAKÁBAN (1925. május —

az árvaszékeket, hogy hadikölcsönbe fektessék a pénzeket, tehát kötelessége az államnak ezt honorálni. Egy további lépés volna a valorizáció terén az özvegyek hadikölcsönbe fektetett vagyonának kérdése, akiknek szintén meg kell kapniok a magukét és nézetem szerint honorálni kellene az eredeti kölcsönjegyzőket, akik még birtokában vannak kötvényeiknek, mert itt a kormány és az állam nemcsak a hazafiságot honorálja, hanem azt a kitartást és az államhoz való bizalmat, amit az eredeti kölcsönjegyző tanúsít azzal, hogy a legnehezebb viszonyok között is megtartotta a hadikölcsönét. Remélem és van olyan kormánynyilatkozat is, hogy a beterjesztett törvényjavaslat, ha nem is pénzügyi, de legalább is szociális szempontból ezeken a kérdéseken valamit javítani fog. Még egy kérdésre akarok kitérni. A főváros ellát bizonyos állami feladatokat, melyekért nem kap ellenértéket. Ezt kívánja a tisztelt bizottsági tag úr. Nézetem szerint nem az volna talán a helyes, hogy mi ezért valami külön támogatást kérnénk a kormánytól, hanem nekem legjobban megragadta a figyelmemet az, ami szintén a 12-es bizottságban merült fel, hogy igyekezzünk valami Steuer-Teilungot, adómegosztást megállapítani, amint az a külföldön megvan, hogy mit enged át a fővárosnak az állam és mit tart meg magának. Ebben az irányban is a 12-es bizottság folytatni fogja a tárgyalásokat és remélem, módjában lesz jelentést tenni erről a közgyűlésnek. Még egy örvendetes momentumot kell megemlítenem felszólalásom végén. Épp ma olvastuk Bud pénzügyminiszter úrnak a kijelentését, mely szerint az állam genfi felhatalmazás alapján, nagyobb összegű beruházást fog a magángazdaságok részére megindítani.

4 így kormány és főváros egyetértő munkában egy kis vért vitt be a vérszegény magyar és fővárosi gazdasági életbe, hogy megindulhasson némileg a kereskedelem és ipar és azt hiszem, mégis jobb állapotok következnek be. Természetesen ne legyünk képzelődök. Csonkamagyarországban igazi boldogság nem következhetik be, de legalább teremtsük meg az alapot, hogy valahogyan meg tudjunk élni. Azt hiszem, ha összefogunk, ez sikerülni is fog és ebben a reményben és tudatban és bizalomban kérem a bizottsági tag urat és a közgyűlést, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. Tvhat. biz. közgy. jkv. 1925—1630. 4. Utalás a Népszövetség dec. 4-i ülésén hozott határozatra, mely megnyitotta a magángazdaságok részére is a külföldi kölcsön felvételének lehetőségét. 11 161