Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

I. BUDAPEST A FEHÉRTERROR, AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER BERENDEZKEDÉSE ÉS A KERESZTÉNY KÖZSÉGI (WOLFF) PÁRT VÁROSHÁZI EGYEDURALMA IDŐSZAKÁBAN (1919. augusztus—1925. május.)

A Magyarországi Szocialista Munkáspárt

1 községpolitikai programjának tervezete 1925. A mai állam rendszerében minden helyi igazgatási szerv legyen az megye, szabad királyi város, vagy kisközség az állami igazgatás és hatalmi szervezet kisegítő eszköze lévén, épúgy az uralkodó osztályok érdekét szolgálja mint maga az állam. A Magyarországi szocialista munkáspárt április 14-iki alakuló gyűlésén elfogadott elvi nyilatkozata alapján állva, hirdeti, hogy az osztályellentétek kiélesedése a kapitalista elnyomás és kizsákmányolás fokozódása mellett s burzsoáziának a régi vetélytársával a feudális nagybirtokkal való szövetkezése csak átmenetileg biztosítja a kapitalista kizsákmányolás fennállását. Amikor a magyarországi munkáspárt azért küzd a politikai hatalom meghódításáért, hogy ennek az állapotnak véget vessen, így akarja megszüntetni azt az állapotot is, hogy a helyi közigazgatási szerv, a kapitalista állam és az abban uralkodó osztályok érdekét szolgáló kisegítő eszköz legyen. A Magyarországi szocialista munkáspárt elvi nyilatkozata alapján állva, minden bármely részletkérdésben vívott küzdelmet a nagy proletár felszabadító munka egy egy láncszemének tekint: községi politikája is elsősorban tehát e nagy cél szolgálatába szegődik. A Magyarországi szocialista munkáspárt elvi nyilatkozata alapján állva minden napikérdésben, mindenütt ahol csak a legkisebb kilátás is nyílik arra, hogy a dolgozók vállára rakott elviselhetetlen terhet, ha kissé, ha múlón is megkönnyíthetik és a dolgozó nép sorsán segíthet, felveszi a harcot: községi politikája irányelveinek megszabásánál ezt a szempontot soha figyelmen kívül nem hagyhatja. Ez a hármas szempont iránytadó, amikor a Magyarországi szocialista munkáspárt községi politikájának irányelveit leszögezzük. A Magyarországi szocialista munkáspárt bűnnek tart minden olyan községi politika hirdetést, mely a dolgozó nép tömegében, olyan illúziókat kelthet, hogy a helyi közigazgatás talajából fakadó intézményekkel és reformokkal meg lehet váltani a dolgozó népet, de ép oly bűnnek tekinti azt a helytelenül magyarázott elvi alapot is, mely akár egy percre is elutasít magától egyetlen lehetőséget, hogy a községi politika terén is előrevigye az osztályharcot és segítse a dolgozók nyomasztó helyzetén. Ezért a Magyarországi szocialista munkáspárt községi politikája irányelveinek tengelyébe a következőket helyezi: a) A falu és város uralkodóosztályok teremtette széttagoltságának és mesterséges elkülönültségének megszüntetését. b) A legszélesebb körű községi autonómiának kiküzdését. c) A községi választási jognak legszélesebb alapokra való fektetését. 1. Magyarországi Szocialista Munkáspárt (MSZMP) 1925. ápr. 14-én a KMP kezdeményezésére alakult meg Budapesten s a párt irányításával harcot folytatott a dolgozók szabadságjogaiért, a köztársaságért, a földreformért. Elnöke a szociáldemokrata ellenzék volt vezetője Vági István lett. Az MSZMP vezetői szerepeltek az első Rákosi-perben is a vádlottak között. 1926/27-ben a letartóztatások okozta veszteségek után talpra állva az MSZMP tovább folytatta tevékenységét s jelentős befolyásra tett szert a munkásság és parasztság körében. A fokozódó rendőri üldözés, a tömeges letartóztatások 1927 második félévétől akadályozták, majd gyakorlatilag lehetetlenné tették a párt működését.