Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

I. BUDAPEST A FEHÉRTERROR, AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER BERENDEZKEDÉSE ÉS A KERESZTÉNY KÖZSÉGI (WOLFF) PÁRT VÁROSHÁZI EGYEDURALMA IDŐSZAKÁBAN (1919. augusztus—1925. május.)

d) A községi terhek olyan megosztásának keresztülvitelét, mely a dolgozókat tehermentesíti és a birtokos osztályokat progresszíve súlyosan megterheli. e) Olyan intézmények létesítését, s a meglevő intézmények olyan átalakítását, melyeknél a község dolgozó tömegeinek ellenőrzése biztosítékot nyújthat, hogy azok a dolgozók szociális, kulturális érdekeit szolgálják. Csak ezeknek az irányelveknek szemmeltartásával folytathat a szocialista munkáspárt a munkásság érdekében eredményes községi politikát. Ezeknek az irányelveknek mindegyike annyira fontos, hogy a községi politika bármely konkrét kérdésének megoldásánál a párt minden tagjának szeme előtt kell lebegnie. A falu és város dolgozói egymásra vannak utalva, a kapitalista állam nemcsak politikáját irányítja, úgy, hogy az egymásrautaltság érzése helyett a gyűlölet érzése fejlődjék ki, de közigazgatásilag is gondoskodik arról, hogy a falu a várossal szembekerüljön. A falu és város dolgozóinak egymásrauszítása Magyarországon az osztályuralom fenntartásának egyik eszköze. A közigazgatás módjának és rendszerének ötös tagoltsága — a Székesfőváros, a törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városok, a nagy és kisközségek szerint — míg egyrészt a falu elmaradottságát kulturális, szociális és politikai mozdulatlanságot biztosítva a falu nyomorúságának lesz biztosítéka s gátja Magyarország szociális téren való előrehaladásának. A falu húzódozása „a modern" közigazgatás nagyobb terheitől abban leli magyarázatát, hogy Magyarországon ezek a terhek eddigelé kizárólag a dolgozók vállát nyomták. Ha a szocialista munkáspárt országos és községi politikája ezt a reakciós teherviselési elvet nemcsak elvileg tagadja, de a városi proletárok tömegerejével gyakorlatilag egészséges visszájára fordítja is, a falu dolgozói, nemcsak a nincstelenek, de a törpe és kisbirtokos rétegek is be fogják látni, hogy nem az ő terhükre létesített szerves közigazgatási kapcsolatot város és falu között, hanem előnyére van, nemcsak a város, de a falu dolgozóinak is. Csak egy ilyen szerves kapcsolat változtathatja meg a magyarországi falun uralkodó szégyenteljes közegészségügyi és kulturális viszonyokat. Csak e szerves kapcsolat mozdíthatja elő a város és falu között igen rossz vasúti közlekedés kiépítését és csak ez a szoros kapcsolat lehet az előmozdítója a Magyarországon annyiszor hangoztatott, de egyetlen komoly lépést előre nem tevő elektrifikálási terv komoly elindulásának és fokozatos megvalósításának. E szerves kapcsolat nélkül komoly, úgy a kisebb falusi termelők, mind a városi fogyasztók érdekeit szolgáló termelési és fogyasztási szövetkezetek nem fognak létesülni Magyarországon. A megyei közigazgatás és a községi igazgatás autonómiájával régi Magyarország és csonka Magyarország is kérkedik. A megyei közigazgatás autonómiája Magyarországon a reakció intézményes bástyáját jelentette. A községi autonómia Magyarországon mindég csak papiroson volt meg és a legkisebb közigazgatási tisztviselő önkénye korlátozta azt. A Magyarországi szocialista munkáspárt minden erejével küzd azért, hogy ez az autonómia ne papírrongy, hanem a dolgozó nép önrendelkezési jogát biztosító élő valóság legyen. Ott ahol a nagybirtokosokkal szövetkezett nagyburzsoázia kizárólagos érdekét szolgálja a központi államszervezet, ott ahol az állam kommandóra mindent megtesz ezeknek az érdekeknek szolgálatában, ott a munkásosztálynak egyenesen életérdeke, hogy a községi autonómiával szerezzen magának olyan támaszpontokat, amelyeknek a talajáról eredményesen küzdhet a munkásérdekeket mindég és minden körülmények között figyelmen kívül hagyó állam politikája ellen. Magyarországon általában mindég szélesebb körű volt a köz-