Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

I. BUDAPEST A FEHÉRTERROR, AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER BERENDEZKEDÉSE ÉS A KERESZTÉNY KÖZSÉGI (WOLFF) PÁRT VÁROSHÁZI EGYEDURALMA IDŐSZAKÁBAN (1919. augusztus—1925. május.)

Belügyin iniszteri indokolás a fővárosi törvényhatósági bizotság újjászervezéséről intézkedő 1924. évi XXVI. törvénycikkhez 1924. december 25. Budapest székesfőváros szervezete és közigazgatása még ma is az 1872:XXXVI. t.-cikken nyugszik, amelyen egyetlen lényegesebb változtatást csak az 1893:XXXIII. t.-c. tette a kerületi elöljáróságok átszervezésével és a kerületi választmányok megalkotásával. Már maga az elmúlt 50 és 30 év eléggé hangosan szóló bizonyíték arra, hogy ezek a régi szabályok jórészt elavultak és hogy Budapest szervezete, éppúgy, mint a többi törvényhatóságé is sürgős és alapos reformálásra szorul. Ez a meggyőződés már évtizedek óta él a köztudatban és ebben az irányban már ismételten is történtek komoly lépések; rendkívüli okok azonban minden ilyen kísérletet meghiúsítottak. Ebben az irányban indítottam meg én is

1 a munkálatokat, amelyek meglehetősen előre is haladtak, mindamellett vannak olyan sürgős feladatok, amelyeknek elkerülhetetlen megoldása az általános reformjavaslatok törvénnyé válásáig nem odázhatók el. Ezek közé tartozik különösen a törvényhatósági bizottsági újjáalakításának kérdése, amelyet Budapesten a törvény határozott rendelkezése köt határidőhöz.

2 A forradalmak után ugyanis a székesfőváros közönségének hangulata az 1872:XXXVI. t.-cikk alapján alakult törvényhatósági bizottságot annyira nem tartotta a megváltozott időkhöz illőnek, hogy a vezető körök azt többé nem is hívták össze éí> később törvény adta meg a felmentést abban a tekintetben, hogy a törvényhatósági és a közigazgatási bizottságnak, valamint albizottságainak a működése Budapesten a forradalmak után huzamosabb ideig szünetelt (1920:VIII. t.-c. 1. §-a). Erre a közhangulatra való tekintettel az 1920-ban összeült nemzetgyűlés legelső feladatai egyikének tartotta, hogy a székesfővárosi törvényhatósági bizottság megalakításáról törvényt alkosson. így kelt életre az 1920:IX. t.-cikk, amely a székesfővárosi törvényhatósági bizottság új szervezetét állapította meg. Ez a törvény gyökeresen szakított a múlttal; a bizottsági tagok számát jelentékenyen leszállította, a virilizmust a fővárosban megszüntette és az összes tagokat szabad választás útján juttatta megbízáshoz, kivéve azt a 22 tagot, akiket a törvény értelmében állásuknál (tisztüknél) fogva illet meg a tagság joga. Az 1920:IX. t.-cikk hatálya azonban csak három évre szólt és a székesfővárosban a törvényhatósági bizottság, a közigazgatási bizottság, az igazoló választmány és a kerületi választmányok tagjainak megbízatása 1923. december hó 31-én lejár. E törvény meghozatalakor — amint ez mindjárt annak 1. §-ából kitűnik — a törvényhozás abban a feltevésben élt, hogy három esztendő bőségesen elég lesz az új székes1. Rakovszky Iván belügyminiszter. 2. Utalás az 1920. évi IX. tc. 20. §-ára, mely kimondotta, hogy a törvény alapján megválasztott törvényhatósági bizottság mandátuma 1923. dec. 31-én lejár. 9 129