Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

I. BUDAPEST A FEHÉRTERROR, AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER BERENDEZKEDÉSE ÉS A KERESZTÉNY KÖZSÉGI (WOLFF) PÁRT VÁROSHÁZI EGYEDURALMA IDŐSZAKÁBAN (1919. augusztus—1925. május.)

fővárosi törvény megalkotására. Az erre irányuló szándék azonban ezúttal sem vált valóra. Most tehát, amikor a törvény hatálya idejének végéhez jutottunk, a székesfővárosi önkormányzati testületek további működéséről feltétlenül gondoskodni kell. Ez a törvényjavaslat az 1920 :LX. t.-cikkel szemben mélyrehatóbb változtatásokat nem foglal magában, mert a törvényhatósági bizottság jelenlegi összeállítása nagyjából megfelelőnek bizonyult. Megállapíthatom ugyanis, hogy a bizottságnak ezt az összetételét annakidején az összes érdekelt körök, általában az egész közönség megnyugvással fogadta és azóta sem hangzott el semmiféle oldalról olyan komoly kifogás, amely az 1920 :TX. t.-cikkben megállapított szervezet lényeges módosítását indokolttá tenné. Ezért javaslatom alapjául ezt a legutolsó törvényt választottam s annak egyes rendelkezéseit csak annyiban egészítettem ki és változtattam meg, amennyiben ez szükségesnek és célszerűnek mutatkozott. A bizottság jelenlegi összetétele egyébként lényegében változatlanul maradna: vagyis a bizottság a választott tagok törzscsoportján kívül még azokból fog állani, akik állásuknál (tisztüknél) fogva tagjai a bizottságnak és végül azok a székesfővárosi főbb tisztviselők, akiknek a bizottságban eddig is ülési és szavazati joguk volt. A bizottság összesen 300 tagból állana. A javaslatnak a választójogra vonatkozó rendelkezéseit illetőleg megjegyzem, hogy azok az országgyűlési (nemzetgyűlési) képviselőválasztójoghoz simulnak és ettől csak annyiban térnek el, amennyiben ezt a törvényhatóság ügyeinek intézésében való részvételei megkövetelik. Nem is hivatkozom azokra a külföldi államokra, ahol a helyhatósági választójog szűkebb, mint az országgyűlési választójog, mert azt hiszem, nem szorul bővebb magyarázatra az, hogy az általános érdekű országos politika kérdéseiben a közönség szélesebb körének kell közreműködést biztosítani, mint az önkormányzat túlnyomórészt helyi érdekű ügyeinek intézésében. Az önkormányzat ügyeinek intézése körül ugyanis csak azoknak lehet jogokat biztosítanunk, akik az önkormányzati élettel valóban szoros kapcsolatban vannak. Ez a szempont vezetett, amikor a javaslatban az országgyűlési (nemzetgyűlési) választójog szabályait bizonyos korrektívumokkal

3 alkalmaztam, amelyeket a részletes indokolásban ismertetek. Erős meggyőződésem, hogy ez a törvényjavaslat a székesfőváros törvényhatósági bizottságában szerencsés összhangba olvasztja a választott elemet és a közélet értékes tényezőit, amivel megteremti a létfeltételét a zavartalan, céltudatos, erőteljes és termékeny önkormányzati alkotó munkának. Magyar Törvénytár 1924. Bp. 1925. 480—481. o. 3. Megszorításokkal.