Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

I. BUDAPEST A FEHÉRTERROR, AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER BERENDEZKEDÉSE ÉS A KERESZTÉNY KÖZSÉGI (WOLFF) PÁRT VÁROSHÁZI EGYEDURALMA IDŐSZAKÁBAN (1919. augusztus—1925. május.)

Részletek Ripka Ferenc kormánybiztossá történt kinevezése alkalmából tartott székfoglaló beszédéből 1924. szeptember 10. Tisztelt közgyűlést pótló Tanács!

1 Azok a rendkívül súlyos gazdasági viszonyok, melyeket Csonkamagyarországnak most kell átélnie, a szanálási folyamat legválságosabb időszakaként jelentkeznek. Itt kell jeleznem a kormánynak azt az utasítását, hogy a főváros igazgatásának a gazdálkodásának minden vonatkozásában a legnagyobb takarékosság érvényesüljön. Ezt úgy munkaerőben, időben, mind pedig anyagban egyaránt végre kell hajtanunk és ennek természetszerűleg a közigazgatás hatékony egyszerűsítésére is ki kell terjeszkedni. Arra kérem tehát a tekintetes Tanácsot, méltóztassék a kormány eme utasításának a legnagyobb szigorral való végrehajtását előkészíteni és foganatosítani. Ezzel kapcsolatosan adom elő a kormánynak egy másik utasítását is. A törvényhatósági élet terén kifejlődött szenvedelmes pártharcok s az ezeknek nyomán felburjánzott gyűlölködés sokat ártott a városigazgatás régi jó hírének is. Az ilyen légkör igen alkalmas arra, hogy a közönség könnyen hiszékeny részében kifejlődjék az elfogultság gyanúja. Ezzel szemben az a kötelességünk, hogy a közönség bizalma a városházával szemben kifogástalan legyen. Látnia és tudnia, de hinnie is kell mindenkinek, hogy a városháza nem politizál, a városháza dolgozik. Az a polgár, —• legyen az gazdag, vagy szegény, tartozzék bármely osztályhoz, felekezethez vagy fajhoz, — akit az élet útjai valamely városi hivatalba vezetnek, abban a meggyőződésben lépje át annak küszöbét, hogy ott megtalálja az igazságot, ha kell méltányosságot, de minden körülmények között az emberséges városi tisztviselőt. A másik sürgős kérdés, mely fontosságánál fogva minden mást felülmúl, a közélelmezés ügye. Azok, akik egy milliós városnak élelmezési teendőit kezelik, nem igazodhatnak a közgazdászok és pénzügyi politikusok elméleteihez, mert azoknak a tömegpsychologiával kell számolniok. A tömeg úgy gondolkozik, hogy Budapesten olcsóbban kell 1. A főváros törvényhatósági bizottságának megbízatása, az 1920:IX. tc.-ben meghatározott három év elteitével, 1923. dec. 31-én lejárt. A kormány ezért, a főpolgármesteri állás üresedésben lévén (1920. márc. 24-től 1923. dec. 29-ig Sipőcz Jenő volt a kormány által kinevezett kormánybiztos és h. főpolgármester — polgármesteri funkciójának 1920. szept. 1-től való viselésével egyidejűleg) új kormánybiztost nevezett ki Tersztyánszky Kálmán h. belügyi államtitkár személyében, aki egyben ellátta a főpolgármesteri teendőket is. A törvényhatósági bizottság hatáskörében a főtisztviselőkből álló városi tanács (magisztrátus) tartott kéthetenként üléseket. Ez az állapot 1925. jún. 26-ig tartott, amikor is az 1925. jún. 21—22-i községi választásokat követően megalakult az új törvényhatósági bizottság. A másféléves szünet folyamán a kormány elfogadtatta a Nemzetgyűlésben (1924. nov. 28.) az új fővárosi törvényt, 1924. jún. 5-én meghirdette városi politikáját és pártalapítási szándékát. A fővárosi kormánypárt létrehozását maga Bethlen miniszterelnök jelentette be, Ripka budai polgári egyesületében, az 1924. jún. 5-én a Budai Társaskörben tartott beszédében (59. dokumentum). 1924. szept. 10-én a kormány kinevezte Ripkát kormánybiztosnak, megbízta a főpolgármesteri teendők ellátásával s 1925. tavaszán megalakult a Ripka-párt, mely 1926-ban az Egységes Községi Polgári Párt nevet vette fel.