Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

I. BUDAPEST A FEHÉRTERROR, AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER BERENDEZKEDÉSE ÉS A KERESZTÉNY KÖZSÉGI (WOLFF) PÁRT VÁROSHÁZI EGYEDURALMA IDŐSZAKÁBAN (1919. augusztus—1925. május.)

Hojfmann Mária tanítónő jelentése a Children Found

1 gyermekfoglalkoztatók igazgatóságához az angyalföldi „Tripolisz" nyomornegyed tanköteles gyermekeiről 1924. július 8. Azon szóbeli megbízatásomhoz híven, amellyel a t. igazgatóság által arra utasíttattam, hogy Budapest perifériáin levő munkáslakásokat keressem fel, a szegény és nélkülöző' szülők figyelmét hívjam fel arra, hogy 12—16 éves gyermekeiket küldjék az általunk fenntartott kézimunka, csipkeverő és varró tanfolyamra, ahol is, nemcsak fizetésben, hanem iskolai oktatásban, ingyen ebédben és néha egy kis ruha segítségben is részesülhetnek, •— Budapest munkás negyedeiben eljártam, s az ottani szegény néposztály gyermekeinek jelenét, s jövőjükre nagyon-nagy jelentőséggel bíró, a mai szomorú gazdasági helyzetből folyó momentumokat a következőkben tárom a t. Igazgatóság elé: Az Angyalföldön terül el homokos talajon a Tripolisznak nevezett munkásnegyed, mely külsőleg csak egészségtelen, nyomorúságos tanyáját mutatja a bentlakóknak, de belsőleg megtekintve elképzelhetetlen szegénységet, erkölcsi züllöttséget s bűnt takar. Tömeglakásos bérkaszárnyák, bezárt ajtók, — felnőtt sehol, — dolgozni vannak a gyárakban, — s égető napon, utczára kidobva, szülő, s felügyelet nélkül sok-sok rongyos, kiéhezett, vásott gyerek. — Körül fognak, megbámulnak, nehezen szóra tudom fogni őket. Beszédjük után még ijesztőbb a kép. — Szüleiket csak reggel és este látják, nappal egyedül maradnak otthon az utczán, s udvaron, — iskolába nem járhatnak, mert kis, sokszor pólyás testvéreikre kell vigyázniok, s kecskét kell őrizniök. — S ezek a gyermekek 12 évesnél mind fiatalabbak. Mert a 12 éven felüliek, amint későbben az egyik ház értelmes felügyelőnőjétől (Bátyiknétól) megtudtam, már mind gyárba járnak, — 12—16 éves gyermekek napi fél óra ebéd idő mellett reggel 8-tól d.u. 6-ig dolgoznak s heti 100—150 000,— koronát keresnek. — A szülők? részint megtörve a mindennapi robottól nem is gondolnak arra, hogy bűn az, zsenge gyermekből füstös-kormos gyári levegővel kimaratni a gyermeki pajzánságot, a jókedvet az egészségessé váló fejlődési lehetőséget;— örülnek, hogy a gyerek is keres, s könnyebbé válik a megélhetés;— részint azonban szeretik, féltik a gyermeküket, s tudják mit tesz a 12 éves gyermeküknek a gyár, — mégis muszáj dolgoztatni, mert ijeszt a szegénység, s kell az a kis kezekkel keservesen megkeresett pénzecske is. — Természetesen ilyen körülmények között szó sem lehet arról, hogy a mi foglalkoztatónkba jöjjenek a gyermekek, habár úgy a szülők, mint maguk 1. Gyermek alapítvány (angol). Az amerikai vöröskereszt szervezet 1919—1925 között Budapesten korlátozott mértékben rendszeres anya- és gyermekvédelmi segélyezést folytatott. 1921-ig csupán élelmiszerek kiosztását végezték, ez évben a főváros tanácsának segítségével gondozó állomásokat állítottak fel, ahol a segélyezés mellett orvosi vizsgálatokat tartottak, gyógyszereket adtak — s mint a közölt jelentésből kitűnik —, gyermekek részére szaktanfolyamokat szerveztek. A segélyezési tevékenységet ún. magyar bizottság irányította, melynek tagjai között tíz törvényhatósági bizottsági kiküldött is volt. (Tvhat. biz. jkv. 1922—132.) 8* 115