Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

I. BUDAPEST A FEHÉRTERROR, AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER BERENDEZKEDÉSE ÉS A KERESZTÉNY KÖZSÉGI (WOLFF) PÁRT VÁROSHÁZI EGYEDURALMA IDŐSZAKÁBAN (1919. augusztus—1925. május.)

a gyermekek ismerik már hírből intézetünket, s amint utam későbbi részén egy-pár otthon levő emberrel folytatott beszélgetésből meggyőződtem, a szülők értékelik azon igyekezetünket, amellyel gyermekeiket tanítani is és ugyanakkor keresethez juttatni is akarjuk, — a gyermekek pedig szíves örömest járnának hozzánk, de a megélhetésük rettenetes súllyal nyomja őket, s nem tehetik. Eklatáns bizonyítéka volt ennek egy tőlünk kimaradt növendékkel, Kocsis Emmával való találkozásom. A leányka még február havában ott hagyott minket, s most egy szőnyeg szövő gyárban dolgozik napi 9 órát, hogy hetenként 120 000,— koronát kereshessen, — 13 éves, közepesen fejlett, rosszul táplált és már öreg, — ónszínű arczán fáradság és kedvetlenség. Szívesen járnék a foglalkoztatóba, — mondja, — de hát ott kellett hagynom, mert anyámnak nagyon kell az a pénz, amit én a gyárban keresek.— Hasonló szomorú esetek tömege mindenfelé. —• Sok, kis, folytott levegőlyű lakás, — este lett, — lehorgasztott fejű, megtört válú szülők mellett sok fáradt öreg gyermek tér beléjük pihenni. — Nem dalolnak, nem játszanak, — fáradtak. — Ezek már nem jönnek a mi iskolánkba többet.— Missióm, daczára annak, hogy óriási területet bejártam, nagyon sok szülőnek felhívtam a figyelmét, kértem, s figyelmeztettem őket, hogy gyermekeik fizikai és pszihikai fejlődése érdekében kíméljék meg őket, a nehéz munkától, s küldjék gyermekeiket hozzánk, ahol, bár nem kereshetnek annyit mint a gyárban, de maradhatnak még gyermekek, megmarad a lelkük, a gyermeki ártatlan gondolkozásuk, életkedvük, kedélyük, amellett mesterség lesz a kezükben, — daczára mindezeknek, nem hiszem, hogy nagyon sok eredménnyel járna. — Beteg a gazdasági életünk, a gyökér, beteg a társadalom, a törzs, s szomorú, hogy e nagy betegség miatt a hajtásoknak, a gyermek generátiónak kell elfonnyadnia. — Gy. Bp. Tanfelügy. 1924—4284. Másolat. 61. Részletek Vass József népjóléti- és munkaügyi miniszternek az ínségakció 1923/1924. évi működéséről készített jelentéséből 1924. július 26. -A segítés irányai a múlt esztendőben bevált megosztásnak megfelelően a folyó évben is 1.) étkeztetés, 2.) olcsó kiárusítás és 3.) a munkaalkalmak szervezése és szerzésének hármas tagozatában állapítottam meg. Az egész segítést arra a vezéreszmére helyeztem, hogy a támogatás értékét fokozom az által, ha azért ellenszolgáltatást kívánok. Mellőzni véltem ezáltal a forradalmak lélekrontó pénzosztogatását, mely a csekély anyagi támogatás mellett az önérzetet csökkentette és a koldus képzésre volt alkalmas. Úgy az étkeztetés mint a kiárusítás nyújtotta anyagi értékeket igen mérsékelten megállapított pénzbeli hozzájáruláshoz kötöttem. Az erre szükséges pénzösszeget pedig jól megfizetett és házilag elvégezhető munka nyújtása által véltem megszerezhetővé tenni. — Az elért eredmények nagyságának mérlegelése alkalmával azonban kimagaslik