Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)
I. BUDAPEST A FEHÉRTERROR, AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER BERENDEZKEDÉSE ÉS A KERESZTÉNY KÖZSÉGI (WOLFF) PÁRT VÁROSHÁZI EGYEDURALMA IDŐSZAKÁBAN (1919. augusztus—1925. május.)
sítására. Az elmúlt nehéz idők tapasztalatai megmutatták, hogy hová vezet az általuk hirdetett és ma is propagált szociális jólét. Ha azt akarjuk, hogy Magyarország iparosnemzedéke jó magyar és vallásos hazafi legyen, kormányunknak mindent el kell követnie és bölcs elhatározással sürgősen meg kell találni a módját annak, hogy az iparos világ a szociáldemokraták internacionális eszméitől távoltartsa magát és az igazi boldogulását ne azoknál keresse, akik a munkásságot félrevezetve, egyéni érdekeik szolgálatába állítják a munkásságot, hanem az áldott magyar anyaföldet tekintse a munkás olyan helynek, ahol úgy neki, mint családjának megélhetése biztosítva van, melyért neki élnie és halnia kell. Jelentésem tudomásulvételét és a szükséges intézkedések megtételét kérve Gy. Bp. Tanfelügyelőség 1923—9005. Fogalmazvány. 56. A Wolff-párti közgyűlés tiltakozása az 1918. október 31-i forradalom évfordulójának megünneplése miatt 1923. november 7. — Ilovszky János bizottsági tag, beszédét bevezetve azzal, hogy a parlamentnek szünete van s így a törvényhatósági bizottság közgyűlése, mint a parlament után az országnak legnagyobb testülete jogcímet tarthat arra, hogy a működése keretén túl országos érdekű dologgal is foglalkozzék, hosszabb felszólalásában az októbristáknak az 1918. évi forradalom méltatása ügyében október 31-én tartott vacsorájával, s az ott elhangzott beszédekkel foglalkozik, s a romboló forradalom ötödik évfordulóját ünneplő vacsora megtartását, a forradalmat és annak vezetőit dicsőítő beszédeket erős szavakkal elítélve, kifejezést ad rendületlen hitének, hogy a magyar társadalom egyesült erővel küzdve, minden felforgató szándékkal szemben eléri a szent célt, a magyar feltámadást. A közgyűlés lelkesedésének lecsillapultával, az elnök a szót a következő felszólalónak adja át. Tvhat. biz. közgy. jkv. 1923—1545. 57. Részletek Csilléry András Budapest egyesítése 50. évfordulója alkalmából mondott ünnepi beszédéből 1923. november 17. Budapest nem évszázadok, hanem évtizedek folyamán hirtelen fejlődött és a gazdasági, társadalmi helyzetből folyó szükségszerűség számos idegent is idecsábított, akiknek nagyrésze derék, hasznos polgára lett a fővárosnak, mivel