Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

I. BUDAPEST A FEHÉRTERROR, AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER BERENDEZKEDÉSE ÉS A KERESZTÉNY KÖZSÉGI (WOLFF) PÁRT VÁROSHÁZI EGYEDURALMA IDŐSZAKÁBAN (1919. augusztus—1925. május.)

Baracs Marcell közgyűlési bejelentése az ellenzéki pártokhoz tartozó törvényhatósági bizottsági tagok lemondásáról Zilahy-Kiss Jenő alpolgármesterré történt megválasztása miatt 1923. július 18. A közgyűlési összes ellenzéki pártokhoz tartozó 56 biz. tag nevében jelentem be, hogy törvényhatósági bizottsági tagságunkról lemondunk (Viharos taps és éljenzés a baloldalon.) és a lemondást tartalmazó általunk aláírt nyilatkozatokat a közgyűlésnek asztalára helyezzük. Az 56 biz. tag a következő: — • 1 Ezt a cselekedetünket a következőkkel okoljuk meg (Olvassa): „A keresztény községi párt ma címzetes alpolgármesterré választott valakit, aki — miután az első forradalomnak idején a szélső bal radikalizmus hívének vallotta magát — utóbb a megváltozott körülményekhez alkalmazkodva, a szélső jobb radikalizmushoz szegődött eszközül és egyoldalú túlzásokkal és igazságtalan üldözésekkel számos becsületes egzisztenciát segített legázolni. (Ellenmondások jobbfelől.) Zilahi-Kiss Jenő tanácsnok az alpolgármesteri székbe való emelkedését nem az összességnek szentelt hasznos munkája révén és nem is a rangsor alapján nyerte el. A legfiatalabb volt a jelöltek között (Felkiáltások jobbról: Hát Déri?

2

), de leghangosabb a gyűlölet politikájának hirdetésében és elérte azt, hogy félelmetesen süllyedt a gondjaira bízott iskoláknak és ezekkel együtt gyermekeinknek kulturális színvonala. (Nem áll! — a jobboldalról.) A keresztény községi párt tehát azzal, hogy a rangban szinte legfiatalabb tanácsnokot, ki három év előtt még csak címzetes tanácsjegyző volt, annyi érdemes tanácsnoknak átugrásával választotta meg, bizonyságot tesz arról, hogy a pártpolitikai szolgálatoknak jutalmazását fontosabbnak tartja, mint a tisztviselői becsületes munkában eltöltött életnek megbecsülését. .." (Úgy van! Úgy van! Nagy taps balról.) Elnök

3 (csenget): Tisztelt biz. tag úr, figyelmeztetem arra, hogy a közgyűlésnek egy pártját ilyen módon aposztrofálni... (Óriási zaj a baloldalon.) ... ilyen módon aposztrofálni nem engedhetem meg. (Halljuk! Halljuk! — balról.) Dr. Baracs Marcell (tovább olvas): „... és nem törődik azzal, hogy ilyen erőszakos tényeivel lerontja a tisztviselői karnak fegyelmét és munkakészségét, de azt a közmorált is, mely a tisztviselői munkának pártatlan értékeléséhez fűződik." Dr. Csilléry András: Ez az izgatás! Dr. Baracs Marcell (tovább olvas.): „A keresztény községi párt teszi mindezt, annak dacára, hogy a múlt évi fővárosi nemzetgyűlési választások eredménye szerint

4 tudnia kell azt, hogy a fővárosi polgárság túlnyomó többségének bizalma tőle 1. Felolvasta az 56 nevet. 2. Utalás Déri Ferenc volt alpolgármester 1915. évi megválasztására, Déri szintén a legfiatalabb volt a jelöltek között. 3. Sipőcz Jenő. 4. Az 1922. évi nemzetgyűlési választásokon a 352 480 szavazásra jogosult fővárosi lakosból 322 786 ment el szavazni. Ezek közül 194 281, tehát az abszolút többség a két nagy ellenzéki pártra, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártra (121 838) és az Egyesült Nemzeti Demokrata és Szabadelvű Pártra (72 343) szavazott.