Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

Törvényhozásunknak azon bölcs intézkedése következtében, hogy Budát és Ó-Budát, valamint a Margitszigetet Pesttel egyesíteni, s az ekkép egyesített főváros törvényhatóságának rendezését, — király által szentesített törvénybe igtatni jónak látta, — hazánk fővárosának alkotmányos élete új korszakba lép. Méltóságod lévén azon férfiú, kit ezen törvényhatóságnak bizottsága és Felséges királyunknak megbecsülhetetlen bizodalma a főváros főpolgármesteri székére meghívott: — részünkről a legmélyebb tisztelet az, melylyel Budapest főváros közönsége Méltóságodnak nagyrabecsült személyét ím ezennel ünnepélyesen üdvözli. (Éljenzés.) A főpolgármesteri hatáskört tekintve, a szentesített törvényből tudjuk azt, mit várjon magas kormányunk Méltóságodnak törvényszerinti intézkedéseitől; — de midőn a törvény mélyen tisztelt kormányunk érdekében foganatosítandó eljárásait körvonalazza, érintetlenül hagyja más részről azt, mit várjon egyszersmind a főváros Összes közönsége Méltóságodnak nagy hatálylyal egybekötött intézkedéseitől. Engedje meg, hogy a főváros közönségének ebbeli némely főbb óhaját pár szóval vázolni bátor legyek: (Halljuk!) Várja Méltóságodtól azt, hogy köztörvényhatósági jogát épen tartsa; s ezen jogát és tekintélyét, valamint le- úgy felfelé is a törvény erejénél fogva megtartassa; — (Helyeslés.) Várja a rendet és igazságosságot, és ebből kifolyólag azt, hogy mélyen tisztelt kormányunk, s ezen törvényhatóság gyakori érintkezéseiből felmerülhető ellentéteket, nagy befolyású állásánál fogva közvetítőleg a főváros közönségének méltányos kívánalmaihoz képest eloszlassa; — (Helyeslés.) Várja az alkotmányos érzületnek épen tartását; és nemzetiségünknek buzgó ápolását; — (Zajos helyeslés.) Várja végre a közmorálnak és közmívelődésnek, — az iparnak és kereskedelemnek, — szóval a szellemi és anyagi jólétnek kifejlesztésére már eddig is tetemes áldozatokkal tett intézkedések további folytatását; — (Helyeslés.) biztosíthatván Méltóságodat arról, hogy azon nagy terjedelmű értelmiség, melynek keble minden szépért, jóért, magasztosért és nemesért egyiránt dobog, s melynek bírhatása képezi a fővárosnak legfőbb kincsét, és méltó büszkeségét, — minden körülmények közt teljes odaadással, s elismeréssel járuland Méltóságodnak mindazon eszméihez, melyek hazánknak s a főváros javának előmozdítására vezetnek. (Helyeslés.) Az ég ura vezérelje Méltóságodat hazafias fáradozásaiban. Éljen az egyesített Budapest első főpolgármestere!" (Szűnni nem akaró éljenzés.) Ezen üdvözletek után Ráth Károly főpolgármester úr következő beszédet tartja: „Mélyen tisztelt közgyűlés! Midőn a hivatalos eskü letétele után, és azon üdvözlő s megtisztelő szavak után, melyeknek kíséretében ő nagysága a ministeri biztos úr az egyesített főváros hatósági jelvényét nekem átnyújtani kegyes volt, szerencsém van ezen díszes elnöki széket elfoglalni, engedje meg a tisztelt közgyűlés, hogy mindenek előtt keblem mélyéből fakadt szavakban kifejezést adjak a megtiszteltetés örömérzetének azon kettős kitüntetés folytán, melyben egyrészt Ő Felségének, Urunk és királyunknak legkegyel-