Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)
Előszó
B) A MODERN NAGYVÁROS KIALAKULÁSA Az egyesítést követő félévszázad alatt gyökeresen megváltozott, átalakult a főváros külső képe. Az 1873-ban minden nagyvárosi jelleget nélkülöző város helyén modern, forgalmas nagyváros keletkezett. Az itt központosuló állami közigazgatás, a fellendülő kereskedelem és ipar, élénk építkezési mozgalmat indított meg, de a közszellem is követelte a városfejlesztést. Budapest, a Monarchia másik felének fővárosa, méltó társa kívánt lenni Bécsnek, nem akart lemaradni a császárváros mögött. A kiegyezés után meginduló rohamos építkezést az 1873-as gazdasági válság közel egy évtizedre lelassította, de a nyolcvanas évek elején ismét fellendült, és a századfordulón bekövetkezett krízist leszámítva, hatalmas lendülettel folytatódott a világháborúig. (36, 37) Az új főváros nagyvárosi jellegű kiépítésében, a városszabályozási és rendezési munkálatokban nagy szerepe volt az egyesítésekor már nagyarányú működést kifejtő Fővárosi Közmunkák Tanácsának. Az 1870. X. törvénycikkel felállított Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1871-ben pályázatot hirdetett Budapest általános beosztási és szabályozási tervére. (40) A díjazott pályaművek alapján dolgozták ki a szabályozási terveket. A pesti részé már 1872-ben, a budaié 1876-ban, Óbudáé 1883-ban készült el. E tervek alapján épült fel Budapest legszebb útja az Andrássy út (48, 58), az egyes közigazgatási kerületek nevét viselő Nagykörút. (45) A fővonalakkal egyidőben épültek ki a kerületek, a Lipótváros, Terézváros, Erzsébetváros, az ezredéves kiállítás idején a Józsefváros, majd a Ferencváros. Az új útvonalak építésével és városrészek kialakításával párhuzamosan folyt a régi útvonalak meghosszabbítása, kiszélesítése, modernizálása. (41) A pusztító árvizek (46) elhárítása, a növekvő kereskedelem és forgalom érdeke szükségessé tette a Duna szabályozását, védgátak létesítését, a rakpartok kiépítését. Az Erzsébet-híd építésekor végrehajtott nagy szabályozási munkálatok alakították ki a Belváros mai arculatát. A katonai laktanyák beváltása során bontották le a régi Újépületet és képezték ki helyén a mai Szabadság teret, alakították át központi városházává a volt Károly kaszárnyát. Míg az egyesítést követő évtizedekben a szabályozási munkálatok és ennek kapcsán az építkezési tevékenység túlnyomó részben a balparti kerületekre terjedt ki, a dunai hidak felépülése nagyarányú építkezést indított meg Budán is. A XIX. század végére, a XX. század elejére esett a Várhegy rendezése, (74) a királyi palota rekonstrukciója és bővítése, (Ybl, Hauszmann) a Halászbástya építése (68) (Schulek).