Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

a magyar parlamentben kellő méltánylásra nem találtak, másfelől, hogy a városigazgatás terén a művelt világban tapasztalható rendkívüli haladás nálunk igen kevéssé érvényesült. Mindkét irányban sürgős teendők várnak reánk. A városi élet fejlődése olyan fokozott követelményeket támaszt a városok igazgatásaival szemben, hogy csak az összes városok szolidáris együttműködésével, a legalaposabb tájékozódással és kitartó munkássággal biztosíthatjuk a magyar városok jövőjét. Igyekeznünk kell tehát a városok igazgatására vonatkozó kérdéseket minél alaposabban tanulmányozni, a nyert eredményeket közreadni, a külföldi szakirodalmat ismertetni és a hazait, amelyet oly nagy mértékben nélkülözünk, megteremteni. Ezt a célt akarja munkálni a Városi Szemle.

2 E folyóirat azonban végeredményben mégis csak előmunkálatokat, felderítő és közvetítő szolgálatot végezhet. A városok érdekeinek érvényesítésére, különösen a törvényhozásban, más, hatalmasabb szervezetre van szükség: ez a városok szövetkezése. A törvényhatósági joggal bíró városok polgármestereinek pécsi kongresszusa,

3 Kolozsvár polgármesterének'

1 indítványára megindította az összes magyar városok szövetkezésének ügyét s evégből bizottságot is küldött ki a kérdés tanulmányozására és megfelelő javaslat előterjesztésére. Úgy tudom, hogy az összes magyar városok kongresszusát tervezik ;

5 addig is azonban míg ez az eszme testet ölt, jó lenne intéző bizottságot kiküldeni, amelyik 2—3 hónaponként összejőve, megbeszéli a teendőket, s az összes városokat megfelelőkép informálja. De a tervezett városi kongresszuson kívül is kellene lenni egy állandó bizottságnak, amely 3—4 polgármesterből s egynehány országgyűlési képviselőből állana, akik a magyarországi városok szövetségének ügyeit vezetnék, a kongresszusok ügyeit előkészítenék, minden beterjesztett törvényjavaslatot a városok szempontjából áttanulmányoznának, s ha fontos észrevételeik volnának, azokat az összes városok polgármestereivel közölnék, nemcsak a végből, hogy a törvényhatóságok feliratokkal forduljanak az országgyűléshez, hanem, hogy a városok országgyűlési képviselőiket is felkérjék érdekeik hathatós megvédésére. Azt hiszem, az utóbbit a városok képviselőiktől méltán megkívánhatják, s e kívánságaiknak kellő időben érvényt is szerezhetnek. Sok életbevágó kérdés megoldása kívánja a városok tervszerű együttműködését. Itt van mindenekelőtt az adóreform kérdése.

0 Hogy a városok és a városi polgárság teherviselési képességét eddig miképen vette igénybe az állam, azt eléggé bizonyítja az, hogy amíg a városok lakossága egyötöd részét teszi ki az ország egész lakosságának, az állami egyenes adóknak több mint egy harmadrészét szolgáltatják a városok. Kétségtelen, hogy az állami háztartásnak az elmúlt évtized végén történt rendezése is első sorban a városok megterhelésével járt. És úgy látszik, hogy az új adóreformból várható bevételi többletet is főkép a városi polgárság fogja megfizetni. 2. A főváros kiadásában jelent meg 1908-tóI. 3. 1907-ben. 4. Szvacsina Géza. 5. A magyarországi városok első országos kongresszusát 1909-ben tartották. 6. A főváros 1908. február 26-ra összehívta a törvényhatósági és rendezett tanácsú városok küldötteit a Wekerle-féle adótörvényjavaslat megtárgyalására.